Ebben a cikkben a Újraerdősítés témával foglalkozunk, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt nagy jelentőséggel bírt. A Újraerdősítés eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig felkeltette a szakértők, tudósok és a nagyközönség figyelmét, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generálva különböző nézőpontokból. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Újraerdősítés több oldalát, a politikára, gazdaságra, kultúrára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Ily módon elmélyülünk egy egyetemes érdeklődésre számot tartó témában, amely elmélkedésre és párbeszédre hív bennünket, hogy jobban megértsük a Újraerdősítés-et és annak a kortárs világra gyakorolt hatását.
A mesterséges úton történő újraerdősítés, illetve a természetes úton történő újraerdősülés olyan folyamat, melynek következtében egy korábban erdővel borított területet telepítéssel újra beültetnek facsemetékkel, vagy természetes úton újra betelepül fafajokkal. Főleg korábbi erdőirtásokat szoktak újra betelepíteni a későbbi erdészeti gazdálkodás fenntartása, illetve a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vétele miatt. Az újraerdősített területek az elsivatagosodás, illetve a levegőszennyezés ellen és a levegő szén-dioxid tartalmának megkötésében is hatékonyak. Azokon a területeken, ahol az erdősítést nem ipari célok miatt, hanem környezetvédelmi okokból telepítik, ott a fajtagazdagság és a korábbi természetes növénytakaró figyelembevételével elősegítik az erdészek a természet regenerációját és a korábbi ökoszisztéma helyreállását.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Reforestation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.