A mai világban a 12. század egyre nagyobb aktualitást és figyelmet kapott téma. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a személyes fejlődés szempontjából betöltött fontossága miatt, a 12. század minden korosztály és hátterű ember érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 12. század különböző aspektusait, az eredetétől a mai következményekig. Elemezzük időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges előrejelzéseket. A 12. század olyan téma, amely elmélkedésre, vitára és mély elemzésre sarkall bennünket, ezért elengedhetetlen, hogy minden dimenzióját megértsük.
1108-1137: VI. Lajos az egyház támogatásával hozzáfog a francia királyi hatalom kiterjesztéséhez
1113-1125: II. Vlagyimir Monomah az utolsó kijevi nagyfejedelem, akinek akarata még Oroszország nagy részében érvényesül. Halála után a központi vezetés eltűnik, az ország önálló fejedelemségekre bomlik szét.
1138: III. Konráddal a (Hohen)Stauf-dinasztia jut a német királyi székbe. A Welf-párttal folytatott háborút egyelőre a frankfurti béke (1142) zárja le: a Welfek (Oroszlán Henrik) megkapják a szász hercegséget, de Bajorországot elvesztik.
1100 körül: a hagyományos földművelés átalakulása Nyugat-Európában: elterjed a háromnyomásos gazdálkodás, a kerekes eke, borona, lóvontatás, vaseszközök használata; mindezek együtteseként megnő a terméshozam és a népesség. Nagyarányú belső telepítés (szűzföldek művelés alá vétele) és külső kolonizáció (nyugati, főleg német telepesek kirajzása Kelet-Európa felé).
IX. Vilmos aquitániai herceg az első olyan trubadúr, akinek egyes művei fennmaradtak. Unokája, Aquitániai Eleonóra angol királyné udvara szintén a trubadúr költészet egyik központja.
A legkorábbi lovagi eposz, az észak-francia Roland-ének keletkezése (1100 k.)
Abélard, a párizsi teológiai iskola tanára, a skolasztika egyik legnagyobb alakja. Ellenfele clairvaux-i Szent Bernát, a keresztény misztika korai képviselője, a keresztes háborúk apostola.