A Szovjetunió jogrendje
A mai világban a A Szovjetunió jogrendje különböző területeken releváns érdeklődési témává vált. A tudománytól a kultúráig a A Szovjetunió jogrendje jelentős hatással volt a társadalomra, vitákat, kutatásokat és mély elmélkedéseket generált. Globális hatókörével a A Szovjetunió jogrendje felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és az akadémiai, társadalmi, politikai és gazdasági szféra vitáinak és elemzéseinek döntő pontjává vált. Ebben a cikkben a A Szovjetunió jogrendje különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, és foglalkozunk jelentésével, következményeivel és következményeivel különböző kontextusokban.
 |
Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
.svg)
A Szovjetunió jogrendje mindazon jogszabályok összessége, amelyet az 1917-es forradalom után fogadtak el a Szovjetunióban. A szovjetunió jogrendjét a második világháború után számos szocialista állam átvette, mint például Mongólia, Kína, Kuba, Vietnám és a Varsói Szerződés országai.
A Szovjetunió jogrendjében a jogszabályok és azok betartása felett őrködő intézmények a politikai rendszer részei voltak és mint ilyenek, a kormány befolyása alatt álltak. A jogszabályok az állam érdekeit védték az állampolgárok érdekeinek rovására. Számos kormányzati szerv (elsősorban a titkosszolgálatok) kapott olyan jogosultságokat, amelyek lényegében a jogszabályok fölé helyezték ezeket.
A szovjet jogrendszer alapjai
Kialakulás
Az 1917-es forradalom után a szovjet vezetés érvénytelenített minden, a cári időkből származó jogszabályt és az azokhoz kapcsolódó nyugati jogi koncepciót, mint pl. az egyéni szabadságjogok, a magántulajdonhoz fűződő jog, a törvény előtti egyenlőség. A szovjet jogszabályalkotás alapelve volt, hogy az államot meg kell védeni a külső és a belső ellenséggel szemben, tehát minden bűncselekménynek számított, ami az állam (vélt vagy valós) érdekeit veszélyeztette.
Ennek egyik példája volt a nyerészkedés, a fekete piaci árusítás, amelyet ellenforradalmi cselekedetnek minősítettek és általában halálbüntetést vont maga után. A kulákok kitelepítése (1928-1931 között) teljes mértékben megfelelt az akkor hatályos szovjet jogszabályoknak. Egyes szovjet jogtudósok még azt is kifejtették, hogy a büntetőtörvénykönyv előírásait a bűnösség egyértelmű bizonyítása nélkül is lehet alkalmazni egyének ellen.
Az ukrán Cseka vezetője, Martin Latszisz így vélekedett:
A legtöbb esetben a nyilvános tárgyalás során nem a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát igyekeztek bebizonyítani - amit az SZKP illetékes szervei határoztak meg -, hanem a szovjet propaganda egyik újabb megnyilvánulási lehetőségét jelentették. A védőügyvédeknek, akik amúgy is a kommunista párt tagjai voltak, el kellett fogadniuk védencük bűnösségét.
Alkotmányos alapok
A Szovjetunióban a következő alkotmányokat fogadták el:
- 1918-as szovjet-orosz alkotmány
- 1924-es szovjet alkotmány
- 1936-os szovjet alkotmány
- 1977-es szovjet alkotmány
Igazságszolgáltatás
Jegyzetek
- ↑ a b Pipes1995
- ↑ Richard Pipes: Communism (2001). Weidenfled and Nicoloson. ISBN 0-297-64688-5
- ↑ [Richard Pipes: Russia Under the Bolshevik Regime (1994). Vintage. ISBN 0-679-76184-5., pages 401-403.
- ↑ Lambelet, Doriane. "The Contradiction Between Soviet and American Human Rights Doctrine: Reconciliation Through Perestroika and Pragmatism." 7 Boston University International Law Journal. 1989. p. 61-62.
- ↑ Yevgenia Albats and Catherine A. Fitzpatrick. The State Within a State: The KGB and Its Hold on Russia - Past, Present, and Future, 1994. ISBN 0-374-52738-5.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the Soviet Union című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Pipes1995: Richard Pipes. Russia Under the Bolshevik Regime. Vintage books, Random House Inc., New York (1995). ISBN 0-394-50242-6
- ↑ Pipes2001: Richard Pipes. Communism. Weidenfled and Nicoloson (2001). ISBN 0-297-64688-5
Kapcsolódó szócikkek
