A mai világban a Arrabona egyre aktuálisabb és aktuálisabb témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Arrabona az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált, és különböző szempontokat érint, például a gazdaságot, a politikát, a kultúrát és a másokhoz való viszonyunkat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Arrabona jelentőségét, következményeit és az idők során történő fejlődését. Ezenkívül elemezzük a hatását különböző területeken, hogy jobban megértsük a mai jelentőségét.
Arrabona | |
Győr | |
Alapítás | 30 körül |
Megszűnés | 4-5. század |
Oka | barbár támadások |
Lakói | rómaiak |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″ |
Arrabona római kori város és katonai táborhely volt, a mai Győr területén. Neve a kelta „Arabo” (szelíd, nyugodt) – a Rába folyó ősi, kelta neve – és „bona” (város) szavak összetételéből származik.
Arrabona a Rába és a Duna összefolyásánál feküdt, a mai Győr belvárosa helyén, a mai város fekvésénél alacsonyabb területen.
Pannonia provincia része volt. I. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. Később, az i. e. első században rómaiak hódították meg, de nevét megtartották.