A Autokefália témája idővel érdeklődést és vitát váltott ki. Akár életünkre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt hatása miatt, a Autokefália elmélkedés és tanulmányozás tárgya volt. Ebben a cikkben a Autokefália-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük ennek jelentőségét különböző összefüggésekben, és azt, hogy miként jelölte meg a nyilvánosság napirendjét. Ezenkívül megvizsgáljuk a Autokefália-ről alkotott véleményeket és felfogásokat, valamint azt, hogy ez hogyan alakította ki a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva igyekszünk megvilágítani ezt a lenyűgöző és gyakran összetett témát, azzal a céllal, hogy mélyebb és szélesebb körű megértést biztosítsunk a Autokefália-ről.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az autokefália (Görög autokefalosz szóból, jelentése „saját fejű”) a keleti ortodox egyházban az a státusz, amikor egy egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan egy másik autoritás alá. Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök (pátriárka). A gyakorlatban azonban sokszor hagyomány útján, saját kikiáltással, állami deklarációval jön létre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az autokefál egyházak egyben nemzeti egyházak is. Az ortodox kereszténységben nem létezik a római katolikus egyház pápájához hasonló személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna. Ennek ellenére a gyakorlatban a konstantinápolyi pátriárka tölt be hasonló, ha nem is annyira szimbolikus szerepet.
Az autokefália nincs benne a keresztény egyház eredeti, az egyház szerveződésével kapcsolatos tanaiban.
Vannak egyházak, amelyek a hagyomány folytán váltak önállókká. Ezek a meghatározó pátriárkák székhelyei.