Jelenleg a Az erdő kapitánya a társadalom széles köre számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek egyre inkább igyekeznek megérteni és feltárni a Az erdő kapitánya különböző oldalait és alkalmazásait, akár szakmai, tudományos vagy személyes szférában. Ezt a témát a vita és a vita központi pontjaként helyezték el különböző területeken, mély reflexiókat és elemzéseket generálva a modern életben betöltött hatásáról és relevanciájáról. A Az erdő kapitánya számos kutatást, projektet és kulturális produkciót indított el, amelyek célja a koncepció innovatív és kreatív módon történő megértése és alkalmazása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Az erdő kapitánya által kínált többféle dimenziót és perspektívát, valamint annak fontosságát a jelenlegi környezetben.
Az erdő kapitánya | |
1988-as magyar animációs film | |
Rendező | Dargay Attila |
Producer | Sárosi István |
Műfaj | krimi, filmvígjáték |
Forgatókönyvíró |
|
Dramaturg | Bartók István |
Hang | |
Zene | Pethő Zsolt |
Operatőr | |
Vágó | Hap Magda |
Hangmérnök | Bársony Péter |
Gyártásvezető | Auguszt Olga |
Gyártás | |
Gyártó | Pannónia Filmstúdió |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 70 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Helikon Film |
Bemutató | 1988. február 18. |
Korhatár | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az erdő kapitánya 1988-ban bemutatott, emberi tulajdonságokkal bíró állatokat felvonultató magyar rajzfilm, amely nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelem fontosságára. Az animációs játékfilm rendezője Dargay Attila, producere Sárosi István. A forgatókönyvet Dargay Attila, Imre István és Nepp József írta, a zenéjét Pethő Zsolt szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a Helikon Film forgalmazásában jelent meg. Műfaja bűnügyi filmvígjáték.
Magyarországon 1988. február 18-án mutatták be a mozikban.
A kicsiny rendőrőrs nagy gondban van: hosszú ideje sikertelenül próbálják meg elkapni a bűnözőzsenit, Zérót. Ezúttal azonban úgy tűnik, sikerük lesz: az Elefánt fedőnevű Góliát ügynököt sikerül Zéró egyik meglehetősen ostoba embere, Piroska bundájában elrejteni. A tengeribeteg bolha azonban egy pohár borba ejtett adóvevője helyett némileg becsípve telefonon próbálja meg felvenni a kapcsolatot a kapitánysággal. Csak kevés használható információt tudott meg, és még kevesebbet tud átadni – már csak azért is, mert Zéró észreveszi. Annyi mindenesetre kiderül, hogy a bűnöző elterelő akcióra készül, míg a fő célpont a Kerek Erdő lesz.
A kapitány úgy dönt, hogy leköltözik az erdőre, nyugdíjasnak kiadva magát. Ede tizedes közben – miután egy sikertelen akciót hajtott végre – a postán hazaküldött Góliáttól szerzett információk birtokában letartóztatja Piroskát, és kiszabadítja az elterelésként elrabolt opera-énekesnőt és tudóst. Zéró azonban, mint mindig, elmenekül.
A Kerek Erdő autonóm terület, külön tanáccsal és elnökséggel. Az elnökasszony unokája, a kis Dorka bizalmát elnyerő kapitány Dini, a denevér ajánlásával ideiglenes engedélyt kap a letelepedésre, de nem hagyhatja el a számára kijelölt parányi szigetet. A tavacska partján, a sziget közelében lakik három kisstílű bűnöző: Szarka Szaniszló, Sikló Simi és Varangy Vanda. Egyszer csak repülő szerkezetével megérkezik hozzájuk Zéró, aki korábban is itt keresett menedéket nagyobb akciók után. Terve az, hogy eladja az erdőt, ennek érdekében el akarja nyerni az elnöki tisztet. Erre jogosult is lenne – vadmacskaként be van jelentve, tehát választható, de az ügy sürgős. Miután három ügyefogyott segítője sikertelenül próbál leszámolni a kapitánnyal, elrabolja Dorkát és az elnökasszonyt, hogy utóbbi álruhájában eladhassa az erdőt a hódoknak fakitermelésre. Balszerencséjére ekkor közbelép a kapitány, aki Edével és Góliáttal kiegészülve megmenti a medvéket, és letartóztatja a gonosztevőt. A történet végén az idős rendőr a végleges letelepedés mellett dönt.