Ebben a cikkben elmélyülünk a Bózes témájában, feltárva annak különböző oldalait és releváns vonatkozásait. A Bózes egy széles és változatos téma, amely világszerte sok ember érdeklődését és figyelmét felkeltette. Elemzésen és reflexión keresztül igyekszünk megvilágítani a Bózes-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet adjunk. Hasonlóképpen megvitatjuk a Bózes történelmi evolúcióját, a mai relevanciáját és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Csatlakozzon hozzánk a Bózes izgalmas felfedezéséhez, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Bózes (Bozeș, Bosendorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Rang | falu |
Községközpont | Algyógy |
Irányítószám | 335403 |
SIRUTA-kód | 89605 |
Népesség | |
Népesség | 166 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 281 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 19″, k. h. 23° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 19″, k. h. 23° 10′ 16″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bózes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bózes románul: Bozeș, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Algyógytól északra fekvő település.
Bózes nevét 1407-ben említette először oklevél p. Bozes néven. 1509-ben p. Bozos, 1808-ban Bozés, Bosendorf, Bozesu, 1861-ben Bozes, 1888-ban Bozes (Bazesd), 1913-ban Bózes néven írták. 1518-ban Al-Diód vár tartozékai közé számították.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott. 1910-ben 733 lakosából 721 román, 5 magyar volt. Ebből 728 görögkeleti ortodox volt.
16. századi ortodox temploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03262 sorszámon szerepel.