Baltis Vallis
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Baltis Vallis-et, kitérve annak fontosságára és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásaira. A Baltis Vallis alapvető szerepet játszik a mai társadalomban, mivel a személyes döntésektől a kormányzati politikákig mindenre hatással van. A szövegben végig mélyrehatóan megvizsgáljuk az emberek életére gyakorolt hatását, valamint relevanciáját a szakmai és tudományos világban. Elemezni fogjuk az idők folyamán bekövetkezett fejlődését és a technológiai és kulturális fejlődésre gyakorolt hatását is. Átfogó és kritikus megközelítéssel ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és teljes képet adjon a Baltis Vallis-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy világosabban megértse annak fontosságát és hatókörét a mai társadalomban.
| Baltis Vallis | |
 | |
| A Magellan űrszonda radarkép mozaikja a csatorna egy 600 kilométeres részletéről | |
 é. sz. 37° 18′, k. h. 161° 24′ | |
| Bolygó | Vénusz |
| Típus | Vallis |
| Átmérő | 1-3 km |
| Névadó | A Vénusz szír nevéből |
A Baltis Vallis egy meanderező (kanyargó), „kiszáradt” csatornameder a Vénusz felszínén. 7000 kilométert is meghaladó hosszúságával felülmúlja a Nílust, és ezzel a leghosszabb ismert meder a Naprendszerben. Mivel azonban mindkét végét frissebb kéreganyag fedi be, eredeti hossza jelenleg nem ismert. Az 1–3 km széles medret valószínűleg láva olvaszthatta, illetve erodálhatta magának. A mélyedés alapvetően sík vidéken húzódik, ami a kiszáradás óta helyenként felredőződött: erre utal legalábbis, hogy a meder helyenként mindkét irányban dombnak felfelé fut.
A képződményt elsőként a Venyera–15 és 16-os szondák érzékelték, amelyek viszonylag durva, egy kilométeres felbontásuk ellenére több mint 1000 kilométert derítettek fel belőle.
A Vénusz felszíne a számtalan hasonló meder miatt igencsak szabdalt. Vonalvezetésük helyenként emlékeztet a földi meanderező folyóékra (ilyen például a szabályozás előtti Tisza), vagyis kanyarognak, valamint holtágak és elhagyott mederrészletek tarkítják őket, bár nem olyan gyakorisággal, mint a Földön. Az egykori lávaforrások helye több esetben bizonytalan, mert a medrek egyes szakaszait frissebb ömlenyek fedik be. A régebbi lávafolyamok a Holdéhoz hasonló tengerekből eredhettek, vagyis lávahozamuk tartós és bőséges lehetett.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Baltis Vallis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ESRI Map Book Volume 16: Cartography - Using GIS to Study Venus. ESRI. . (Hozzáférés: 2006. november 6.)
| Általános |  | |
|---|---|---|
| Egyedi felszínformái | ||
| Régiói | ||
| Hegyei | ||
| Más alakzatai | ||
| Felderítése | ||
| Egyebek | ||
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |