Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész)
A mai világban a Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész) olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. A Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész) eredetétől napjainkig tanulmányozás, vita és vita tárgya volt különböző területeken. Akár a társadalomra, a gazdaságra, a politikára vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész) kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész) különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, fejlődését és hatásait a mai világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész) összetettségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Fülöp Zsigmond | |
 | |
| Sírja Komáromban | |
| Született | 1878. március 30. Komárom |
| Elhunyt | 1940. december 23. (62 évesen) Komárom |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fülöp Zsigmond (Komárom, 1878. március 30. – Komárom, 1940. december 23.) művelődéstörténész, helytörténész, bankigazgató, numizmatikai szakértő, újságíró, lapszerkesztő, polgármester.
Élete
Édesapja Fülöp Gergely csizmadiamester, édesanyja Szilágyi Teréz volt. Iskoláit Komáromban és a Pozsonyi Evangélikus Líceumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet, majd a Komáromi Népbank könyvelője és igazgatója lett. A Komáromi Újság egyik kiadója és főmunkatársa volt. A református egyház főgondnoka, világi főjegyzője, tanácsbírája is volt. 1915. március 22. és 1920 augusztusa között tartalékos hadnagyként szolgálva Przemyślben orosz fogságba került és Asztrahánban, Marynskban, illetve Tomszkban raboskodott.
A két világháború között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, illetve a Jókai Egyesület vezetője volt. 1932–1935 között a városbíró első helyettese, majd 1938 júniusa[m 1] és 1939. július 15. között az Egyesült Magyar Párt képviseletében a város polgármesterének – akkoriban városbírójának –választották. Síremléke a komáromi református temetőben található.
Főként a helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője volt. 1925-ben Alapy Gyulával együtt szerkesztették a Jókai Emlékkönyvet.
Numizmatikai szakértőként is ismert volt, aki jelentős római pénzgyűjteménnyel rendelkezett.
Művei
- 1920 Hadifoglyok sorsa Oroszországban
- 1923 A hatvanéves komáromi dalegyesület
- 1925 Tuba János emlékezete.
- 1937 A Jókai Egyesület huszonöt éve 1911–1936
- 1941 Komárom.
Megjegyzések
- ↑ Más forrás szerint rosszul, 1938. december 21-étől volt polgármester.
Jegyzetek
- ↑ Márku Mónika: Érmék, plakettek Komáromról(-ból) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kemlib V. évfolyam 2. szám - 2015.
- ↑ "Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1910," database with images, FamilySearch.org (hozzáférés: 2015. november 25.)
- ↑ Harmincötéves érettségi találkozó. Komáromi Lapok 52/109, 4 (1931. szeptember 10.)
- ↑ a b c d A visszatért Felvidék adattára
- ↑ a b Németh István: Múltunk fakuló emlékei, Dunatáj hetilap 40/2015
- ↑ a b c Szöllősi Antal: Oroszország: könyvek bibliográfiája Archiválva 2015. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, ungerska.se - 2012. november 6. (utolsó módosítás dátuma az oldalon: 2014. december 8.)
- ↑ Komárommegyei hírlap 4. évf. 11. sz. 5. oldal (Bíróválasztás Komáromban) - 1932. március 12.
- ↑ Zalai Közlöny 78. évf. 145. szám 1. oldal (Magyar városbírót választott Komárom) - 1938. július 1. (Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer digitális gyűjteménye)
- ↑ A város polgármesterei Archiválva 2015. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Komárom.hu - (hozzáférés: 2015. november 25.)
- ↑ Jókai emlékkönyv - Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából. Komárom.
- ↑ Komáromi Újság 10. évf. 21. szám 16-17. oldal Vámosi László: Komáromi emlékérmek, plakettek - 2015. február
Források
- A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, Személyiségek
- SzMIT.sk
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ A visszatért Felvidék adattára: III. Adattár: Közigazgatás 23. oldal, library.hungaricana.hu – 1939
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930. Europa ny.
- Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. , Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll.,
- Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942
- Bajcsi Ildikó: Komárom kulturális élete a két világháború között Lokális világok az első Csehszlovák Köztársaságban, bumm.sk – 2014. június 30.
- Egy város két országban, komarom.hu – 2012. november 7.
- Szabó Helga: A visszacsatolt Csallóköz politikai és közigazgatási beilleszkedése 1938-1941, Fórum Társadalomtudományi Szemle IV. évfolyam 2. szám (epa.oszk.hu) – 2002
- Mácza Mihály 2018: Komáromi anziksz. Komárom, 268-271. (KL 2000. december 22.)