Napjainkra a G10 általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely sokféle szempontot lefed, és következményei jelentős hatást gyakoroltak a társadalomra. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudomány és technológia területén való relevanciájáig a G10 folyamatos vitákat váltott ki, és minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. Ebben a cikkben a G10 különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és elemezzük jelentőségét különböző összefüggésekben, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék a G10 jelentőségét és lehetséges következményeit a mai világban.
A G10 az Általános Hitelegyezményben (ÁHE) részt vevő országok csoportja. Az ÁHE-t 1962-ben hozták létre, amikor nyolc IMF-tagállam – Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Olaszország – kormánya és két további ország – Németország, Svédország – központi bankja megegyezett az IMF forrásainak elérhetőségéről a résztvevők számára és bizonyos feltételek mellett a nem résztvevők számára is. A G10 megerősödött, 1964-ben a nem IMF-tag Svájc csatlakozásával, de a csoport neve nem változott. A G10 tevékenységének hivatalos megfigyelői a következő nemzetközi szervezetek: BIS, Európai Bizottság, IMF, OECD. A G10 1971 decemberében írta alá a Smithsonian Egyezményt, felváltva a rögzített árfolyamok bretton woods-i rendszerét a lebegő árfolyamok rendszerével. Luxemburg társult tagja a csoportnak. 1975 januárjában a G10 központi bankjainak vezetői megalapították a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Group of Ten (economic) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.