A mai cikkben a Gipsz-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte több millió ember érdeklődését keltette fel. A Gipsz keletkezésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig olyan tanulmányok, viták és viták tárgya volt, amelyek az idők folyamán fejlődését jelzik. Az évszázados múltra visszatekintő Gipsz ma is aktuális, befolyásolja gondolkodásunkat, kultúránkat és döntéseinket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gipsz különböző aspektusait, elemezve annak fontosságát és szerepét a modern világban. Csatlakozz hozzánk ezen a felfedezés és tanulás útján!
Gipsz | |
A sivatagokban, ahol nagy a párolgás, az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra hasonlítanak | |
Általános adatok | |
Kémiai név | kalcium-szulfát |
Képlet | CaSO4·2H2O |
Kristályrendszer | monoklin |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szulfát- és rokon ásványok |
Alosztály | Pótanion nélküli víztartalmú szulfátok és rokonaik |
Azonosítás | |
Megjelenés | táblásak, prizmásak, tű alakúak |
Szín | átlátszó/áttetsző, színtelen, fehér vagy sárgára, barnára, vörösre színezett |
Fény | üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű |
Átlátszóság | átlátszó és áttetsző |
Törésmutató | nα = 1,519–1,521
nβ = 1,522–1,523 nγ = 1,529–1,530 |
Pleokroizmus | nincs |
Keménység | 1,5-2 |
Hasadás | egy kristálytani sík mentén kiváló, másik kettő mentén jó |
Törés | csak egy hasítási iránya van |
Olvadáspont | 1,460 °C |
Oldhatóság | forró, híg HCl |
Sűrűség | 2,32 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gipsz témájú médiaállományokat. |
A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj, a kalcium-szulfát dihidrátja (CaSO4·2H2O).
Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tű alakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez. Szemcsés-kristályos tömeges változata az alabástrom, a finom rostos gipszet szelenitnek vagy szaténpátnak nevezik .
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A betöményülő tengervíz elsőként kicsapódó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és kalcium is jelen van a környezetben: például Gánton (Vértes) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.
Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázok kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek. A technológia részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található.
Finom szemcséjű, áttetsző változatát, az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet mint égetett gipsz alkalmazzák.
Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.
A gipsz szó a latin gypsus-on keresztül a görög γύψος (»gypsos«, gipsz, kréta) szóból származik, a görögök pedig a sémi nyelvi környezetből vették át. További ókori eredetű megnevezések még a gipszre: szelenit (holdkő), alabástrom és lapis specularis (tükörkő).
A 2017-es és 2022-es év ásványának jelöltje is volt, előbbi esetben a kvarc és a malachit-azurit páros mellett, míg az utóbbi esetben a magnetit és a kaolinit mellett. 2017-ben a kvarc került ki győztesen, a 2022-es évre pedig a magnetitet választották.