A mai világban a Habsburg–Estei ág olyan témává vált, amely nagyon sokrétű közönség számára fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Habsburg–Estei ág továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál a különböző területeken. Az idő előrehaladtával az emberek egyre jobban igyekeznek megérteni a Habsburg–Estei ág-et és annak a mai világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben különböző szempontokat és elemzéseket fogunk megvizsgálni, hogy jobban megértsük a Habsburg–Estei ág társadalmunkra és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Habsburg–Esteiek | |
Ország |
Korábbi országok |
Alapítva | 1771. október 15. |
Alapító | Ferdinánd Károly főherceg és Maria Beatrice d’Este |
Feje | Lőrinc belga herceg |
Főág | Habsburg–Lotaringiai-ház |
Titulus |
Korábbi címek
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Esteiek témájú médiaállományokat. |
A Habsburg–Estei-ház (olaszul: Casa d’Asburgo-Este, ismert még mint Ausztria–Estei-ház, németül: Haus Österreich-Este), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó Ferdinánd Károly főherceg és az Estei-házból való Mária Beatrix modenai hercegnő 1771-es házasságával megalapított uralkodóház, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház egyik oldalága.
A család adta többek között Modena, Reggio és Ferrara uralkodó hercegeit, valamint olyan ismert és magas rangú személyeket mint Mária Terézia szárd–piemonti királyné, Károly Ambrus esztergomi hercegprímás, Mária Ludovika osztrák császárné, valamint Mária Terézia utolsó bajor királyné is. A család tagjait az Ausztria–Estei főherceg(nő)i rang illette meg. Az oldalág V. Ferenccel 1875-ben férfiágon kihalt, ám a cím tovább öröklődött Ferenc Ferdinánd főhercegre, majd pedig IV. Károlyra és leszármazottaira, akik ma is birtokolják a névleges címet.