A mai világban a Integrált katalógustár olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Integrált katalógustár sokak figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Integrált katalógustár-hez kapcsolódó különböző szempontokat és dimenziókat, elemezve annak hatását és relevanciáját a különböző kontextusokban. Az eredetétől a mai hatásig egy kimerítő elemzésbe merülünk, hogy jobban megértsük következményeit és jelentőségét a mai világban.
Az Integrált katalógustár (németül: Gemeinsame Normdatei) a Német Nemzeti Könyvtárban, a német és osztrák közös rendszerekben, a München–Firenze–Róma művészeti könyvtárak szövetségében, a Kalliope adatbázisban és számos más német nyelvű projektben felhasznált egységesített katalógus rendszer. A GND-t a Német Nemzeti Könyvtár vezette be és tartja karban.
A GND-t (Integrált katalógustár) 2009 és 2012 között a Német Nemzeti Könyvtár, a német nyelvű könyvtárszövetség, valamint a folyóirat-adatbázisok közös munkájával dolgozták ki. A projekt célja a korábban külön-külön vezetett eltérő formátumú és tartalmú katalógusok (GKD (cégadattár), PND (személynévtár), SWD (kulcsszókatalógus) és DMA_EST (a Német Zenei Archívum katalógusa) egyesítése volt. Ennek megvalósításához egységes adatformátum kialakítására és a korábban meglévő szabályok egységesítésére volt szükség.
A GND 2012. április 19-én váltotta fel a fenti katalógusokat. 2014 júliusától az amerikai Kongresszusi Könyvtár által használt RDA-szabály (Resource Description and Access) szerint kerülnek a katalógusadatok tárolásra.