A mai világban a Károlyi-vár (Erdőd) nagy jelentőségű és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom folyamatos fejlődésével a Károlyi-vár (Erdőd) alapvető szerepet kapott különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. A történelem során a Károlyi-vár (Erdőd) tanulmányozás, elemzés és megbeszélés tárgya volt, ami sokféle véleményhez és perspektívához vezetett a fontosságáról és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Károlyi-vár (Erdőd) különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve.
Károlyi-vár | |
Ország | Románia |
Mai település | Erdőd |
Épült | 1481 |
LMI-kód | SM-II-a-A-05261 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 39′ 14″, k. h. 22° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 14″, k. h. 22° 53′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi-vár témájú médiaállományokat. |
Az erdődi Károlyi-vár műemlék Romániában, Szatmár megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a SM-II-a-A-05261 sorszámon szerepel.
Az erdődi vár 1481-ben, Drágffy Bertalan parancsára épült fel. Az erdőd köveiből húzta fel négytornyos barokk várkastélyát gróf Károlyi Sándor. A várkastély kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor Szendrey Júliával, 1847. szeptember 8-án.