Kárpáti Piroska

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kárpáti Piroska-et és annak a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Kárpáti Piroska a keletkezésétől a jelenlegi fejlődéséig számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, mind a populáris kultúra, mind az akadémia területén. Megvizsgáljuk jelentését, befolyását és relevanciáját a mai világban, elemezve, hogy a Kárpáti Piroska hogyan alakította ki felfogásunkat, attitűdjeinket és viselkedésünket. Ezzel az elemzéssel igyekszünk megérteni a Kárpáti Piroska következményeit társadalmunkban, és elgondolkodunk az emberi fejlődésben betöltött szerepén.

Kárpáti Piroska kitalált személy. A trianoni békeszerződéssel összefüggő legendák szerint székely tanítónő volt, akit az Üzenet Erdélyből című verse miatt a román hatóságok Aradon 1920. július 26-án felakasztottak.

Az Üzenet Erdélyből című vers valójában a zsidó származású Tábori Piroska alkotása, amely elsőként a Magyarország című napilap 1919. december 7-i számában jelent meg. Viszonylag hamar, már a következő évben elterjedt a versért kivégzett székelyföldi tanítónő legendája, amely annak ellenére gyökeresedett meg, hogy a valódi szerző több sajtónyilatkozatot tett a költemény keletkezéséről, külön verset is szentelve a témának.

Jegyzetek

  1. (1920. június 17.) „Üzenet Erdélyből”. Békésmegyei Közlöny, 2. o.  
  2. (1920. július 4.) „Üzenet Erdélyből”. Határszéli Újság, 3. o.  
  3. (1920. július 14.) „Üzenet Erdélyből”. Esti Újság.  
  4. (1920. szeptember 1.) „Egy versért - akasztófa”. Világ.  
  5. (1920. szeptember 3.) „Nyilatkozat”. Budapesti Hírlap, 4. o.  
  6. (1920. szeptember 10.) „Ki írta az Üzenet Erdélyből című irrendenta verset?”. Világ, 5. o.  
  7. (1920. október 6.) „A dal”. Budapesti Hírlap, 3. o.  

További információk

Domonkos László: Kárpátiék lánya. Magyar Idők. (Hozzáférés: 2021. július 5.)