A mai világban a Különleges közigazgatási terület vezető szerepet töltött be a társadalomban, jelentős hatást gyakorolva a mindennapi élet különböző területeire. Megjelenése óta a Különleges közigazgatási terület végtelen vitákat, kritikákat és elmélkedéseket generált, és különböző ágazatok és tudományterületek érdeklődésére számot tartó témává vált. Hatása átlépte a határokat, és alapvető részévé vált a döntéshozatalban, az identitásépítésben, a technológia fejlődésében és a kommunikáció új formáinak megteremtésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Különleges közigazgatási terület számos aspektusát és relevanciáját a mai társadalomban.
Átírási segédlet | |
Különleges közigazgatási terület | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 特別行政區 |
Egyszerűsített kínai | 特别行政区 |
Mandarin pinjin | töpie hszingcsengcsü ( ) |
Kantoni jűtphing | thakbít hangcingkhöü ( ) |
A különleges közigazgatási terület a Kínai Népköztársaság tartományi szintű közigazgatási egységeinek egyik típusa, melynek létrehozására az 1982-es alkotmány 31. cikkelye adott lehetőséget.
Kínának két ilyen területe van, Hongkong és Makaó, melyek korábban brit, illetve portugál gyarmatok voltak. Mindkét különleges közigazgatási területnek saját alaptörvénye van (angolul Basic law), melyek alapján mindkét területet közvetlenül a Kínai Népköztársaság kormánya felügyeli, de nagy fokú autonómiával rendelkeznek.
Hongkongnak és Makaónak az egy ország – két rendszer elve alapján a Kínai Népköztársaság részeként sajátos politikai, jogi, gazdasági és pénzügyi rendszere van, mely azonban nem terjed ki a külpolitikára és a nemzetvédelemre (honvédelemre). Ugyanakkor a különleges közigazgatási területek saját útlevelet állítanak ki és maguk rendelkeznek a más országokkal szembeni vízumkövetelményekről is. Emellett a nemzetközi sportrendezvényeken a két terület külön képviselteti magát Hongkong, Kína, illetve Makaó, Kína néven.