Királyföld
Mára a Királyföld a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Hatása és hatóköre egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben, vitákat, tanulmányokat és kutatásokat generálva, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatását. Megjelenése óta a Királyföld minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és kulcsfontosságú vitaponttá vált családi összejöveteleken, kávézós beszélgetéseken és még tudományos körökben is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Királyföld néhány legfontosabb vonatkozását és annak mai fontosságát, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit.
Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve. Néha Szászföld vagy Szászok földje néven is említik. Régebben hívták Tulajdonnak és Fiskális földnek is.
Fekvése
A szász székek területe eredetileg 190 km hosszú, keskeny földsáv volt Dél-Erdélyben, mely Szászvárostól a Homoród-mentéig nyúlt el. E területsáv a későbbiekben észak-déli irányban gyarapodott. A Királyfölddel szomszédos területek: északon Küküllő vármegye, Fehér vármegye és Udvarhelyszék, keleten Udvarhelyszék, Miklósvárszék, Sepsiszék és Felső-Fehér vármegye, délen a Havasalföldtől elválasztó hegységek, nyugaton Hunyad, Fehér és Küküllő vármegye.
Története
Az erdélyi szászok 12. századi betelepülését követően az 1224-es Andreanum rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban Mátyás király megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt Nagyszeben árumegállító jogot is kapott Nagy Lajostól. 1437-ben az erdélyi három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a szász universitas újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás (királybíró), ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése (comes Saxonum), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután Brassó vármegye, Szeben vármegye, Nagy-Küküllő vármegye ill. Beszterce-Naszód vármegye részét képezték. Az asszimiláció már a 20. század elején beindult, például Brassó lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az 1970-es évek erőltetett kivándorlása folytán, a terület német lakossága minimális.
A székek
| Szék neve | Székváros | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kőhalomszék | Kőhalom (németül: Reps, erdélyi szászul: Kozd, románul: Rupea) | |
| Nagysinkszék | Nagysink (n: Großschenk, erdélyi szászul: Schoink, r: Cincu) | |
| Segesvárszék | Segesvár (latinul: Saxoburgum, n: Schäßburg, r: Sighișoara) | |
| Szászsebesszék | Szászsebes (n: Mühlbach, r: Șebeș) | |
| Szászvárosszék | Szászváros (n: Broos, erdélyi szászul: Waras, r: Oraștie) | |
| Szebenszék | Nagyszeben (lat: Cybinium, n: Hermannstadt, r: Sibiu) | főszék |
| Szerdahelyszék | Szerdahely (n: Reußmarkt, erdélyi szászul: Ruzmargt, r: Miercurea Sibilului) | |
| Újegyházszék | Újegyház (n: Leschkirch, erdélyi szászul: Leuskyrch, r: Nocrich) |
Későbbi alapítású:
| Szék neve | Székváros | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Medgyesszék | Medgyes (n: Mediasch, r: Mediaș) | |
| Selykszék | Nagyselyk (n: Marktschelken, r: Șeica Mare) |
Számos település pedig bár megindult az önállósodás útján, végül nem lett teljes jogú székváros, pl. Nagyekemező (n: Großprobstdorf, r: Târnava) stb.
Kultúra
Jellegzetes építészeti emlékük az erődtemplom. Egyedi tájnyelvük a luxemburgihoz áll közel. Nagyszeben város 2007-ben (két társrendező településsel) Európa kulturális fővárosa.
Jegyzetek
- ↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 300. o. ISBN 973-26-0524-3
- ↑ Benkő József. i.m., 321-322. o.
További információk
- Antos Árpád: Barangolások Erdélyben – Szászföld – Hetedhéthatár
- Erdély története: A szászok betelepülése
- Erdély története: A szászok elhelyezkedése a kiegyezéses rendszerben
- Draskóczy István: Az erdélyi Szászföld demográfiai helyzete a 16. század elején – Erdélyi Múzeum – 61. kötet, 1999. 1-2.füzet
.svg){kind=small}