Magyar Sion
A mai világban a Magyar Sion olyan téma, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A szakértőktől és szakemberektől a nagyközönségig a Magyar Sion mindenki figyelmét felkeltette a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásával és befolyásával. A Magyar Sion jelentősége folyamatosan növekszik, így a modern társadalom fejlődésének és evolúciójának kulcsszereplője lett. Ezért elengedhetetlen a Magyar Sion-hez kapcsolódó összes szempont mélyreható elemzése és megértése, hogy kritikus és konstruktív módon kezelhessük a következményeit.
| Magyar Sion | |
| Alapítva | 1863 |
| Megszűnt | 1904 |
A Magyar Sion egy ma is évente kétszer megjelenő egyházi tudományos folyóirat, valamint két, egymástól független 19. századi katolikus lap volt.
A név eredete
Magyar Sionnak nevezik képletesen Esztergom városát, amennyiben benne székel Magyarország hercegprímása, mint a magyar katolikus egyház feje.
Az első Magyar Sion
Magyarországon az egyházi és iskolai lapok sorát a Magyar Sion nyitotta meg, amelyet Gyarmathy János szerkesztett 1838-tól Pesten; a II. félévben Szionra változtatta a címét és 1840-ben megszűnt Anastasia című melléklapjával együtt.
A második Magyar Sion
A nevezetesebb Magyar Sion katolikus egyháztörténeti folyóirat volt 1863 és 1904 között. Knauz Nándor alapította. Célja volt: kutatni a magyar egyház múltját, monográfiákban feltüntetni annak egyes jelenségeit stb., hogy ezeknek segítségével a magyar egyháztörténelmet meg lehessen írni. Knauz Nándortól 1870-ben Zádori János és Fraknói Vilmos vették át a szerkesztését és az egyházirodalomra is kiterjedő folyóirat nevét Új Magyar Sionra változtatták. 1887-től ismét a régebbi címet használták. Szerkesztője Kereszty Viktor dr. volt, akinek Prohászka Ottokár, Walter Gyula dr. és egy időben Horváth Ferenc dr. segítettek. A Magyar Sion Repertoriumát a folyóirat 30 éves fennállása alkalmából Kereszty Viktor dr. állította össze.
Hetilapként
1934 és 1944 októbere között hetilapként jelent meg.
Új folyam
2007-ben egyházi tudományos folyóiratként újraindult; évente két szám jelenik meg. A szerkesztőség Esztergomban a Szent Adalbert Központban működik.
Jegyzetek
Források
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- szentadalbert.hu/magyarsion – a lap hivatalos weboldala
- epa.oszk.hu/magyar_sion – a lap letölthető formátumban
- katolikus.hu – cikk a lap (újra)indulásáról (2007-03-27)
- A Magyar Sion és az Új magyar Sion (1863–1904) repertóriuma; összeáll. Saliga Irén; PPKE BTK Szlavisztika – Közép-Európa Intézet Szt. Adalbert Közép-Európa Kutatócsoport, Piliscsaba–Esztergom, 2007 (Pons Strigoniensis. Fontes)
