A Miskolci Bölcsész Egyesület világában sokféle megközelítést, véleményt és nézőpontot találunk. Akár a tudomány, az irodalom, a politika vagy bármely más terület szempontjából, a Miskolci Bölcsész Egyesület a történelem során tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Miskolci Bölcsész Egyesület-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük azokat a különböző elméleteket, kutatásokat és felfedezéseket, amelyek hozzájárultak a Miskolci Bölcsész Egyesület-ről alkotott ismereteink bővítéséhez, valamint az ellentmondásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel jelenleg szembesül. Ezzel az átfogó elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani ezt a releváns és érdekfeszítő témát, és látni fogjuk, hogyan formálta és alakítja tovább világunkat.
Miskolci Bölcsész Egyesület | |
Alapítva | 1989. |
Hely | Miskolc |
Rektor | Gyárfás Ágnes (elnök) |
Elérhetőség | |
Cím | 3525 Miskolc Batthyány utca 1. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 23″, k. h. 20° 47′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 23″, k. h. 20° 47′ 03″ | |
A Miskolci Bölcsész Egyesület 1989-ben létrehozott, nem akkreditált „oktatási intézmény”. Az egyesületet számos kritika éri amiatt, hogy áltudományos elméleteket oktatnak.
A Miskolci Bölcsész Egyesület 1989-ben alakult, a létrehozók állítása szerint azzal a céllal, hogy meghonosítsa Miskolcon a Miskolci Egyetem egyik karaként a bölcsészképzést, és hogy Magyarországon feléledjen – az ő megfogalmazásuk szerint – „magyarságközpontú szemléletmód” a felsőoktatásban. Németh Miklós akkori miniszterelnök az országgyűlési képviselők beadványát anyagi okokra hivatkozva elutasította. Arra azonban engedélyt adott, hogy „létesüljön magánegyetem, működjön állami épületegyüttesben, állami támogatás nélkül”. Ezen engedély alapján kezdte meg a tevékenységét az egyesület: 1400 hallgatót képeztek 12 szakon, öt karon egészen 1992-ig. Ugyanakkor az egyesület nem kapott állami akkreditációt, így a náluk szerzett „végzettség” a munkaerőpiacon használhatatlan.
Az 1990-ben megindított képzés kezdeti éveiben még viszonylag nagy számú hallgatóság tanult az egyesületnél, az akkori oktatók között pedig néhány ismert személy is volt. Ugyanakkor már az első időszakban megmutatkozott, hogy a szaktárca vezetése fenntartásokkal van az egyesület tevékenységével kapcsolatban, amely több ponton valóban törvénybe ütköző módon szervezte az „oktatást” (például a hatályos, az oktatásról szóló 1985/I. törvény nem tette lehetővé magánegyetem létesítését). Az egyesületnek hamarosan anyagi gondjai támadtak, amelyek abból adódtak, hogy nem voltak képesek pontosan felmérni az ilyen egyesület működtetésének kiadásait. Az állandóan visszatérő anyagi problémák komoly hátráltató tényezőnek bizonyultak. Miskolc vezetése azonban egyértelművé tette, hogy nem kívánja közpénzből támogatni a „magánegyetemet”.
1992-ben miniszteri rendelkezésre a hallgatók zömét átcsoportosították a Miskolci Egyetem akkor létrejött Bölcsészettudományi Karának szakjaira. Az egyesület volt tanulóit másod-, harmadévre vették fel, vagyis beszámították az egyesületnél befejezett éveiket.
Az egyesület vezetősége azonban úgy ítélte, hogy a Miskolci Egyetemen nem valósult meg a „magyarságközpontú szemlélet”, ezért a tevékenységüket továbbra is folytatták.
Az egyesület a kezdetektől kérvényezi az állami akkreditációt, azonban ennek a feltételeit az egyesület nem teljesítette, ezért nem kapta meg az akkreditációt. Ennek ellenére olyan áldiplomákat kezdtek el kiállítani a náluk végzett hallgatóknak, amelyek hamisan igazolják a felsőfokú végzettség megszerzését.
Emiatt 2000 júliusában a Miskolci Ügyészség több mint százrendbeli közokirat-hamisítás vétségével vádolta meg a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökét, Gyárfás Ágnest. A vád szerint az egyesület elnöke éveken keresztül olyan áldiplomákat állított ki és látott el kézjegyével, amelyek valótlanul igazolják az egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött képesítés megszerzését, emellett kinézetre azonosnak tűnnek a valódi egyetemi diplomákkal, ezáltal megtévesztőek. A Miskolci Városi Ügyészség álláspontja szerint az egyesület elnöke erre nem volt jogosult, mivel a hatályos jogszabályok szerint csak akkreditált felsőoktatási intézmények állíthatnak ki ilyen okleveleket. Ennek ellenére Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke különböző tanári végzettséget hamisan igazoló áldiplomákat bocsátott ki.
A Gazdasági Versenyhivatal 2008-ban vizsgálatot indított a magát akkor „Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemének” nevező egyesülettel szemben, melynek eredményeképpen megállapította, hogy „a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme nevének »Magánegyetem« fordulata, továbbá az általa használt dokumentumok egyes, felsőoktatási intézmény látszatát keltő megjelölései alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére”. Emiatt 150 ezer forint bírság megfizetésére, valamint nevének módosítására kötelezték. Megtiltották, hogy dokumentumaikban és valamennyi reklámjaikban a „magánegyetem”, az „egyetem”, a „felsőoktatási intézmény” és a „szak” megjelölést feltüntessék, továbbá „díszdoktorrá” avatásról adjanak tájékoztatást.
Az egyesületet számos kritika éri amiatt, hogy áltudományos elméleteket oktatnak. Az egyesület elnöke, Gyárfás Ágnes azt állítja, hogy „gondolati úton képes megtisztítani a Szent Koronát”. Egyik írásában a következőt írta: „Őseink a kristályok erejének segítségével kommunikáltak és őrizték a régiek összegyűjtött tudását. Lófej formájú hatalmas kristálytömbökbe betáplálták kultúrkincseinket.” Arról is beszélt, hogy szerinte hogyan kerültek a magyarok a Földre: „Az ember, akit ő az égben teremtett, megjelent a Földön és leutazott a Földre, ezen a gigélen, ezen a zsélen, ezen a zselén a nők csónakszerű kál kicsi bárkákon jöttek, a férfiak pedig sárkánybárkákon.” Gyárfás Ágnes szerint a „csillagközi átjáró” – amelyen át szerinte őseink ideérkeztek – valójában egy székelykapu volt.
Állami akkreditáció hiányában az egyesület nem folytat valódi egyetemi képzést, hanem csak felnőttképzést, az alábbi területeken: