Ebben a cikkben a Pankasz témával foglalkozunk, amely az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Pankasz felkeltette a kutatók, az akadémikusok és a nagyközönség kíváncsiságát a társadalom különböző területein érvényesülő relevanciája miatt. A gazdaságra, politikára, kultúrára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Pankasz a megbeszélések és a gondolkodás központi témájává vált. Ennek mentén különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk elemezni a Pankasz-ről, azzal a céllal, hogy széleskörű és gazdagító látásmódot kínáljunk ennek a ma oly fontos témának.
Pankasz | |
A pankaszi harangláb | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Körmendi |
Jogállás | község |
Polgármester | Horváth Csabáné (független) |
Irányítószám | 9937 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 402 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 48,87 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,27 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 50′ 27″, k. h. 16° 30′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 27″, k. h. 16° 30′ 01″ | |
Pankasz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pankasz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pankasz község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
A település Szentgotthárdtól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekszik, a 6 kilométerre lévő Őriszentpéter és a 7 kilométernyire elterülő Zalalövő között; e két utóbbi településsel, illetve Zalaegerszeg nyugati agglomerációjával is a 7411-es út köti össze. Utóbbiból a településen ágazik ki észak felé a 7449-es út, amely Kisrákoson és Viszákon át Ivánc déli széléig tart.
Vonattal a település a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon érhető el, ahol vasútállomása is van; Pankasz vasútállomás közúti elérését a 7411-es útból, annak 19. kilométerénél dél felé kiágazó 74 327-es számú mellékút biztosítja.
1393-ban Pankaz alakban említik először. 1428-ban és 1451-ben szintén Pankaz néven szerepel írott forrásokban.
Vályi András szerint „PANKÁSZ. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Rákoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, erdeje, legelője elég van, kereskedésre is módgya lévén, második osztálybéli.”
Fényes Elek szerint „Pankász, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Zala-Lövő, 238 ref., 50 kath. lak. Birja gr. Batthyáni, s m”
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Pankasz ősnemes őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Körmend. A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak.”
1910-ben 539 magyar lakosa volt.
A településen 2009. március 22-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 460 | 456 | 445 | 437 | 423 | 402 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 10% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 30,6%, evangélikus 1,5%, felekezet nélküli 4,9% (7% nem nyilatkozott).