Prímás (püspök)

Ebben a cikkben a Prímás (püspök) problémájával kívánunk foglalkozni, amely az elmúlt években példátlanul jelentőségre tett szert. A Prímás (püspök) olyan téma, amely különböző területek szakértőinek figyelmét felkeltette, és heves vitát váltott ki világszerte. Ebben a tekintetben számos szempontot lehet feltárni, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdasági szférában gyakorolt ​​hatásaiig. Ezen a vonalon kívánunk elmélyülni a Prímás (püspök)-en létező különféle perspektívákban, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekben, amelyek az evolúciójából fakadhatnak. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon összetett és kiterjedt téma, ezért elengedhetetlen, hogy több oldalról elemezzük, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és jelentőségét ma.

Általános sablon az érseki prímási címer felépítéséhez

A prímás egyes keresztény egyházak bizonyos püspökei által viselt cím vagy hivatal, amely esetenként csak tiszteletbeli elsőbbséget jelent, máskor valamely irányítási hatalmat is jelöl. A 9. században keletkezett pszeudo-izidori dekretális hamisítványgyűjtemény szerint primáciát kell alapítani, ha valahol egy nagyszámú nép tér a hitre. Magyarországon a prímás a római katolikus egyházban, az ország első főpapja, aki érseki méltóságú, joghatósága alá tartozik az ország egész klérusa, A hercegprímási cím nem egyházi, hanem politikai rang volt. Magyarországon az esztergomi érsek prímási méltóságának hercegprímási jellegét az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szüntette meg, 1951-ben XII. Piusz pápa egyháza összes főpapját eltiltotta a világi címek és rangok használatától, így az egyházon belül a hercegprímási cím megszűnt.

Erdő Péter bíboros, Magyarország prímásának címere

Római katolikus egyház

A római katolikus egyházban a prímás olyan érsek (ritka esetben más főpap), akinek saját főegyházmegyéjén túl más főegyházmegyékre (tipikusan egy nemzeti egyházra) kiterjedő joghatósága van. A prímás általánosságban csak tiszteletbeli elsőbbséggel rendelkezik, ám egyes esetekben pápai kiváltság vagy jóváhagyott jogszokás alapján konkrét kormányzati hatalommal is bírhat.

Magyarország mindenkori prímása az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek). 1239-ben IV. Béla király oklevelében említi, hogy „a szent esztergomi egyház... Magyarország minden székesegyháza felett prímásként áll ékesen...”. A primácia tényleges elismerése azonban csak a 14. század végén történt meg. IX. Bonifác pápa "az apostoli szentszék született követének" méltóságával tüntette ki 1394-ben Kanizsai János érseket és prímási jogokkal ruházta fel. A pápai engedély csak Kanizsai érsek személyének szólt, de 1452-ben V. Miklós pápa Szécsi Dénesnek újra megadta a kalocsai érsek feletti joghatóságot.

1714-ben III. Károly császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. A cím adományozásáért a karok és rendek 1715. évi II. törvénycikk által köszönetet szavaztak a királynak. Ez a rang 1806-ban a Német-római Birodalom felbomlásával gyakorlatilag megszűnt. 1947-ben az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló törvény a használatát megtiltotta, 1951-ben pedig XII. Piusz pápa hivatalosan is eltörölte a címet.

A jelenlegi prímás Erdő Péter bíboros. Magyarország prímásának tiszteletbeli jogai közé tartozik, hogy az egész országban maga előtt vitetheti az apostoli keresztet, illetve hogy a bíborosi jelvényeket bíborosi kinevezése előtt is viselheti. Magyarország prímása ugyanakkor bizonyos konkrét egyházi hatalommal is bír: nemzeti zsinatot hívhat össze és azt vezetheti, képviselheti a magyar katolikus egyházat a Szentszék és a magyar állam felé, valamint érseki bíróságán kívüli bírói hatáskörrel is rendelkezik. Korábban a prímás volt a püspöki konferencia mindenkori elnöke is, ám ez a gyakorlat 1990-ben megszűnt, és a püspöki konferencia elnöke választott pozícióvá vált.

A pápa mint a Római egyházmegye püspöke, egyben az olasz katolikus egyház prímása is.

Az Első vatikáni zsinat által megerősített katolikus prímások

Jegyzetek

  1. Mikó Gábor: Szent István törvényei és a pszeudo-izidori hamisítványok esztergomi iskoláskönyvben, epa.oszk.hu
  2. 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről, net.jogtar.hu
  3. Gergely Jenő: Mindszenty hercegprímás közéleti tevékenysége, vasiszemle.hu
  4. Magyar Katolikus Lexikon > H > hercegprímás, lexikon.katolikus.hu
  5. Beke Margit: Egy egyházi címer születése. Megfontolások egy bíboros-prímási címer kapcsán, epa.oszk.hu
  6. Koszta László 2013: A kalocsai érseki tartomány kialakulása. Pécs, 113; Mezey László 1974: Az esztergomi érsekség primáciává fejlődése (1000–1452). Vigilia 41, 368–374.
  7. «Status et Ordines Suae Majestati Sacratissimae referunt gratias, quod futuros moderni Domini Archi-Episcopi Strigoniensis in Officio Succossores Dignitate Sacri Romani Imperii principis condecorare Dignata est.»
  8. Magyar katolikus lexikon > P > prímás

Források

További információk