Ebben a cikkben elemezzük a Sarló és kalapács hatását a kortárs társadalomra. A Sarló és kalapács évek óta vita és tanulmányozás tárgya, és hatása a modern élet minden területén visszhangzik. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Sarló és kalapács különböző oldalait és annak mai relevanciáját. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Sarló és kalapács továbbra is az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó téma. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni, hogy a Sarló és kalapács milyen következményeket és kihívásokat jelent a mai világban, új perspektívákat és elmélkedéseket kínálva ezzel a jelenséggel kapcsolatban.
A sarló és kalapács (☭) kommunista szimbólum, amely kifejezi a kommunizmussal, valamely kommunista párttal vagy állammal való kötődést. Sarló fölött keresztbe tett kalapácsot ábrázol – a két eszköz a szegényparasztság és a proletariátus összefogásának jelképe. A szimbólumok egymás mellé helyezésükkel az ipari munkások és a parasztok szövetségét, összetartozását akarták kifejezni.
A sarló és kalapács elődjének az eke és kalapács jelkép tekinthető. Az eke szimbólumot feltételezhetően az orosz bolsevik forradalom alatt kezdték el alkalmazni a parasztság metaforájaként. Gyakran ábrázolták a kalapáccsal együtt, mely a munkásság és a parasztság egységét volt hivatott megjeleníteni. Azonban az 1920-as években az ekét kiszorította a sokkal könnyebben ábrázolható és beazonosítható sarló jelképe. Így megszületett a keresztbe tett sarló és kalapács kommunista szimbóluma.
Leginkább arról ismert, hogy az ötágú vörös csillaggal egyetemben szerepelt a Szovjetunió és más kommunista államok zászlaján, illetve egyéb emblémáin. Magyarországon és Litvániában tiltott önkényuralmi jelképnek számít.