A mai világban a Szellemi kulturális örökség nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Hatása a mindennapi élet különböző területein látható, a technológiától a kultúráig és a társadalomig. Ahogy a Szellemi kulturális örökség folyamatosan fejlődik és új formákat ölt, kulcsfontosságú elemezni a hatását, és megérteni a folyamatosan változó világunkban betöltött szerepét. Ebben a cikkben a Szellemi kulturális örökség különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a jelenségről és annak mai relevanciájáról.
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt (eredeti címe: Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat.
A szellemi kulturális örökség lehet:
A UNESCO az egyezmény alapján hivatalos listát vezet, amely 2017 elején 429 kulturális egységet tartalmazott.
Külön lista tartalmazza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökségeket; ezek általában a végleges eltűnéssel fenyegetett népszokások és szertartások, amelyek megőrzése fokozott állami támogatást igényel.
Magyarország 2006-ban ratifikálta csatlakozását az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött Egyezményhez (XXXVIII./2006 törvény).
Az egyezmény szakmai koordinálásáért Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a felelős.
Magyarország a UNESCO által nyilvántartott világörökségi lista mellett a kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívásával létrehozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét is. A nemzeti jegyzékre került örökségek használhatják a „Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon” logóját.
Az UNESCO jegyzékben szereplő magyarországi tételek: