A mai világban a Törmelékkő olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Törmelékkő kíváncsiságot és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Az évek során a Törmelékkő bebizonyította, hogy képes vitákat és reflexiókat generálni különböző kontextusokban és tudományágakban, és kulcsfontosságú pontjává vált a modern élet különböző aspektusainak megértésében és elemzésében. Ebben a cikkben a Törmelékkő különböző aspektusait és mai hatását fogjuk megvizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt következményeit.
Törmelékkő | |
Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal | |
Adatok | |
Más név | breccsa |
Képződés típusa | üledékes |
Képződés helye | reziduális |
Szerkezet | szemcsés, mátrixban |
Szövet | kötött laza, összeálló |
Ásványos összetétel | változó |
Előfordulás | gravitációs csapdák |
A Wikimédia Commons tartalmaz Törmelékkő témájú médiaállományokat. |
A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.
Anyaga rendkívül változatos; gyakorlatilag bármi lehet. A kötőanyag (mátrix) lehet a törmelékekkel egyidős, de lehet későbbi is; anyaga lehet a törmelékekével azonos, de azoktól különbözhet is. Az utólag a törmelékek közé rakódott kötőanyag a leggyakrabban:
Fő fajtái a Földön:
A légkör nélküli égitesteken (például a Holdon) gyakoriak a becsapódásos breccsák.
Egyes változatai (főleg a mészkőbreccsák) jól vághatók, csiszolhatók, polírozhatók; ezeket előszeretettel használják díszítőkőnek.
A breccsához hasonló, ugyancsak durvatörmelékes, cementált kőzet a konglomerátum; annak szemcséi azonban (amint ezt magyaros neve: kavicskő is mutatja) nem szögletesek, hanem kerekdedek, gömbölyítettek.