Tekke
Ebben a cikkben elmélyülünk a Tekke izgalmas világában, feltárva eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Megjelenése óta a Tekke felkeltette a különböző közönségek figyelmét, vitákat, elmélkedéseket és vegyes érzelmeket váltva ki. Az évek során a Tekke különböző területeken bizonyította befolyását, a technológiától a művészetekig, beleértve a politikát és a populáris kultúrát is. Egy részletes elemzésen keresztül igyekszünk megérteni a Tekke jelentőségét a mai világban, és a körülöttünk lévő valóságot átalakító potenciálját.
A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve. A tekkében lakó és gazdasági épületeken kívül imaterem és gyülekezőhely is volt. Ez utóbbit mejdánnak, azaz térnek nevezték.
Tekkék Budapesten
A dervisrendek közül Budán elsősorban a bektásiknak volt tekkéjük, ami a mai Rózsadomb alján, a Török utca és a Gül baba utca találkozásánál állt, de a város visszafoglalásakor (1686-ban) romba dőlt. Ekkortájt a tekkében körülbelül 60 dervis élt. Ezen kívül Budán több tekke is működött, a Miftáh baba tekke, a Hizir baba tekkéje, a Jali tekkéje, ezekről azonban nem tudni, hogy melyik rend kolostorai voltak.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek (.pdf). Terebess Kiadó, 2002. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
Források
Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 497. o. ISBN 963-05-6411-4