Érpatak
A mai világban a Érpatak olyan témává vált, amely nagy jelentőséggel bír, és számos ember számára érdekelt szerte a világon. A Érpatak megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, mélyreható vitákat, kutatásokat és elemzéseket generált következményeiről és következményeiről. A kortárs társadalomra érezhető hatást kifejtő Érpatak-nek sikerült áthatolnia a mindennapi élet különböző területeit, a politikától a populáris kultúráig, és olyan jelenséggé vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Érpatak-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak időbeli alakulását és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Érpatak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nagykállói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Imre Attiláné (független) | ||
| Irányítószám | 4245 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1626 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 53,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′ | |||
 Érpatak
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Érpatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Érpatak (1908-ig Hugyaj) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
Fekvése
A vármegye déli részén helyezkedik el, a környező települések közül Újfehértótól 7, Geszterédtől 6, a Nagykállóhoz tartozó Ludastótól pedig 3,6 kilométerre.
Különálló településrésze a mintegy 69 lakosú Zsindelyes, mely a község központjától 5 kilométerre északnyugatra található, nem messze Újfehértó vasútállomástól.
Megközelítése
Közigazgatási határai között áthalad az Újfehértót Nagykállóval összekötő 4912-es út, belterülete közúton csak az abból kiágazó 49 121-es számú mellékúton közelíthető meg. Geszteréddel és Nagykállóval számozatlan, alsóbbrendű utak kötik össze. Határai közt északon elhalad még a 4925-ös út is, de lakott területeit nem érinti.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti – a nyugati határszéle mellett húzódik –, de megállási pontja itt nincs a vasútnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Újfehértó vasútállomás kínálja, a falu központjától bő 5 kilométerre nyugatra.
Története
A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a 12. század végén tűnt fel első ízben. A falut 1280-ban a Gutkeled nemzetség-beli István fia, Pál birtokaként jelölik. Az 1332-1335 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.
A 17. század végén Butkai Anna kezével egyesült Dessewfy Ferenc kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görögkatolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal.
Érpatak eredeti neve Hugyaj volt, mai nevét 1908-ban kapta.
Elnevezései
A község eredeti neve Hugyaj volt, ami a magyar helynevek nagy részéhez hasonlóan egyszerűen személynévből vált a falu nevévé. Bár az újkorban a nyelvérzék a vizelet jelentésű húgy szót vélte felfedezni a névben, valószínűbb, hogy az eredeti személynévben az azonos hangalakú, de csillag jelentésű szó rejlik, ami azonban éppen az egybeesés miatt már a 16. században szinte teljesen kiveszett a magyar nyelvből.
A Hugyaj nevet a belügyminiszter 1908-ban változtatta a mai Érpatakra. A 20. század elején az egész országban egységes elvek alapján rendezték a helyneveket. Mivel a falu lakói idegenkedtek a gúnyolódásra okot adó történeti elnevezéstől, ezért a képviselő-testület 1906-ban a Cserepes nevet javasolta. Ezzel azonban az Földrajzinév-bizottság nem értett egyet, így 1907-ben a képviselő-testület másik, az itt eredő Ér patakra utaló nevet hozott javaslatba. Ezzel már a törzskönyvbizottság is egyetértett, így 1908-tól, amikor Szabolcs vármegye új községneveit belügyminiszteri rendelettel kihirdették, Érpatak lett a végleges elnevezés.
A Hugy (csillag) mai helyesírásunkban nem azonos alakú a vizeletet jelentő hasonló alakú szóval, mert azt hosszú ú-val irjuk. A csillag jelentésű hugy szavunk nemhogy a XVI. században nem halt ki, hanem Székelyföldön a mai napig lehet hallani, például „Kaszáshuggya”, Kaszáscsillag jelentéssel.
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Kóczon Pál | KDNP | |
| 1994–1998 | független | ||
| 1998–2002 | független | ||
| 2002–2005 | független | Hivatalában elhunyt. | |
| 2005–2006 | Orosz Mihály Zoltán | független | |
| 2006–2010 | független | ||
| 2010–2014 | független | ||
| 2014–2017 | független | a képviselő-testület feloszlatta magát | |
| 2017–2019 | Nagy Imre Attiláné | független | Időközi választás 2018. március 25. |
| 2019– | független |
A településen 2005. augusztus 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.
2016. december 11-ére időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki a községben, a képviselő-testület szeptemberi önfeloszlatása miatt. Egyik választást sem lehetett azonban aznap megtartani, elegendő számú jelölt hiányában. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság november végén (eljárási hiba miatt) meg is semmisítette a képviselő-testület önfeloszlató határozatát, ami után a helyi választási bizottság visszavonta a választás kiírásáról szóló határozatot. E lépést a Munkáspárt ugyan megtámadta a területi választási bizottságnál, de az helybenhagyta a döntést.
2018. március 25-én ugyancsak időközi polgármester- és képviselő-választást kellett tartani Érpatakon, ugyanis a képviselő-testület 2017. december 19-én feloszlatta magát. Ennek indoka az volt, hogy a képviselő-testület több tagja szerint Orosz Mihály Zoltán polgármester és a faluvezetés nem tudott tételesen elszámolni a kiadásokkal. Érpataknak 2007-től nem volt törvény szerint elfogadott költségvetése. A polgármester-választást Orosz Mihály Zoltán egyetlen kihívója, Nagy Imre Attiláné nyerte, fölényesen (72,18% : 27,82% arányban).
Önkormányzat, közigazgatás
Intézmények
- Orvosi rendelő
- Napközi otthonos óvoda
- Művelődési ház
- 7000 kötettel rendelkező könyvtár és olvasószoba
A szociálpolitika érpataki modellje
Az úgynevezett érpataki modell lényege, hogy az önkormányzat minden támogatást megad azoknak, akik együttműködnek és betartják a szabályokat; akik azonban nem, azokat minden lehetséges módon megpróbálják rákényszeríteni erre. Az érpataki modell miatt az önkormányzat első fokon diszkriminációs pert vesztett 2014-ben.
Infrastruktúra
Az 1821 lelket számláló község 600 lakóházból áll, 95%-a vezetékes vízzel, 75%-a vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60%-a aszfalttal és 20%-a útalappal ellátott. Telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település.
Demográfiai helyzet
Népességszám alakulása, népesedés, népszaporodás:
Érpatak lakosságának száma 1960-óta több, mint 1000 fővel csökkent.
Lakónépesség (fő)
Területi megoszlásban (2004):
- Belterület: 1749 fő
- Külterület: 72 fő
- Összesen: 1821 fő
A népességszám alakulását a természetes szaporodás, ill. a halálozás, valamint a vándorlási ráta határozza meg. Az utóbbi években a népesedés csökkenése sajnos nem állt meg, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1692 | 1681 | 1673 | 1629 | 1610 | 1626 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,9% ruszinnak, 0,6% ukránnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 6,8%, görögkatolikus 40,3%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,1% (22,2% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szerbnek, szlovénnek és görögnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 6,6% református, 30,7% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 7% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).
Gazdaság
Foglalkoztatás
2000-ben Érpatak 30%-a volt aktív kereső és egyharmada állást kereső munkanélküli, eltartottak aránya megközelítette az egyharmadot. Első ízben elhelyezkedők száma elenyésző volt.
Vállalkozások
Az 1999-től csökkent a vállalkozók száma. Jelenleg 30 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. Az egyéni vállalkozók többsége kiskereskedelemmel, vendéglátással és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik. Zsindelyesen Pálinkafőzde működik, melynek tulajdonosai 2018-ban megnyitották vendéglátásra és esküvők lebonyolítására specializálódott komplexumukat, a Zsindelyes Cottage-t.
Munkanélküliség
A foglalkoztatásban az 1990-es évektől változást hozott a munkanélküliség rohamos növekedése, erre utalt a munkanélküliségi ráta értéke 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.
Jegyzetek
- ↑ a b Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 153. o. (1999). ISBN 963-9130-32-X
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai - A teljes Borovszky - Szabolcs vármegye községei Irta Vende Aladár, revid. dr. Borovszky Samu, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 429. o. ISBN 963-05-4568-3
- ↑ Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 317. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ a b Érpatak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ a b c d Érpatak időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Érpatak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 11. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Tóth Richi: Mégsem lesz időközi választás Érpatakon. 24.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Czinkóczi Sándor: Elmarad az időközi választás Érpatakon :(. 444.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Rényi Pál Dániel: Orosz Mihály Zoltán összetört: "Érpatakot, mint világítótornyot, ma ledöntötték". 444.hu, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Az érpataki modell bemutatása a község honlapján
- ↑ Az Index cikke az érpataki modellről
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Érpatak Helységnévtár
- ↑ Érpatak Helységnévtár
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A Nagykállói járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
| Újfehértó-észak | Zsindelyes | Ludastó |
| Újfehértó-CENTRUM |
|
Görénypuszta |
| Újfehértó-Orchideás-rét | Geszteréd | Balkány |
