A mai világban a Óbudavár nagy jelentőségű és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom folyamatos fejlődésével a Óbudavár alapvető szerepet kapott különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. A történelem során a Óbudavár tanulmányozás, elemzés és megbeszélés tárgya volt, ami sokféle véleményhez és perspektívához vezetett a fontosságáról és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Óbudavár különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve.
Óbudavár | |||
Szent Márton katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Balatonfüredi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Godány Mária (független) | ||
Irányítószám | 8272 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 57 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 16,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 17° 41′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 17° 41′ 25″ | |||
Óbudavár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudavár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Óbudavár község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. 323 hektáros kiterjedésével a megye ötödik legkisebb közigazgatási területű települése. Eredetileg, Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Óbudavár a Balatontól 8 kilométerre, a festői Nivegy-völgy bejáratánál fekszik. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyikének tekinthető, nevezik Csicsói-medence néven is.
A közeli városok közül Tapolcától illetve Balatonfüredtől is kb. 25-25 kilométer választja el. Főutcája a Zánka és Nagyvázsony között húzódó 7312-es út, észak és dél felől is csak ezen az útvonalon érhető el.
A település első említése 1413-ból ismert, akkor az óbudai káptalan birtoka volt.
A településen 2015. szeptember 27-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 53 | 56 | 54 | 42 | 57 | 57 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 24,5% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 89,8%, református 2%, evangélikus 2% (6,1% nem nyilatkozott).