Szentgál
Ebben a cikkben a Szentgál hatásait tárgyaljuk a mai társadalom különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrában és oktatásban betöltött szerepéig a Szentgál az emberek széles köre számára érdekes és releváns témának bizonyult. A történelem során a Szentgál vita és elemzés tárgya volt, ma pedig jelenléte továbbra is nagy jelentőséggel bír különböző területeken. Ez a cikk feltárja a Szentgál különböző dimenzióit, és megvizsgálja, hogyan formálta mai valóságunkat.
| Szentgál | |||
 | |||
| Kisboldogasszony római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Weisz Elvira (független) | ||
| Irányítószám | 8444 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2665 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 28,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 95,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 50″, k. h. 17° 44′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 50″, k. h. 17° 44′ 03″ | |||
 Szentgál
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Szentgál weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgál témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentgál község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 9502 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe és harmadik legnagyobb területű települése. A vármegyében található három nagyközség, Csabrendek, Pétfürdő és Révfülöp ugyanis együttesen is jóval kisebb területen helyezkednek el, de az itt található 15 város közül is csak a megyeszékhely Veszprém és Ajka kiterjedése nagyobb nála.
Fekvése
Szentgál a Dunántúlon, Veszprém vármegyében található, a Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.
A 8-as főúton haladva Veszprémtől nyugatra, Herendnél tűnik fel a szentgáli elágazás táblája. Innen indul délnyugati irányban a községbe vezető 73 115-ös út, amely 3 kilométer után ér be a központba. Odáig a neve Hunyadi utca, onnan tovább Kun utca néven halad az út, Úrkút keleti széléig. A településen a Fő út nevet az előbbi útból a központban északnyugat felé kiágazó 73 304-es út viseli, amely később a Kossuth Lajos utca nevet veszi fel és Szentgál -Mészmű településrészig minősül országos közútnak; onnan önkormányzati útként vezet tovább a 8-as főútig, amit a 71. kilométer előtt ér el.
A község vasúton is megközelíthető, a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon; az itteni vasútállomás a község központjától északnyugatra, Szentgál -M észműtelepülésrésznél található.
Története
A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos, egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.
A valóságban (Györffy György történész professzor kutatásai szerint) egy Sankt Gallenből érkező hittérítő pap járta ezt a környéket is többek között Géza fejedelem meghívására. Innen a Szentgál név.
A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét.
Az első ismert írásos emlék 1281-ből említi Szentgált. Az itteni lakosok ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek: a királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivetették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sófalviné Tamás Márta (független)
- 1994–1998: Gombásné Légrádi Irén (független)
- 1998–2002: Gombásné Légrádi Irén (független)
- 2002–2004: Gombásné Légrádi Irén (független)
- 2004–2006: Vecsey Ferenc (független)
- 2006–2010: Vecsey Ferenc (független)
- 2010–2014: Istvánfalvi Sándor Károly (független)
- 2014–2019: Istvánfalvi Sándor Károly (független)
- 2019-től: Weisz Elvira (független)
A településen 2004. június 13-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2762 | 2729 | 2713 | 2594 | 2598 | 2665 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 1,5% németnek, 3,9% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 29,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,5% (18% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
- Szentgáli tiszafás
- Szentgáli-kőlik
- Tűzköves-hegyi-barlang
Híres emberek
- Itt született Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly, Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt született Havas Adolf, 1881-ig Hamburger (1854 – 1917) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár.
- Itt született 1915. november 24-én Lőrincze Lajos nyelvész. (†1993. október 11. Budapest)
- Itt született Pfeifer Ignác (1868. szeptember 30 – 1941. szeptember 7. Budapest) vegyészmérnök, műegyetemi tanár, 1920-tól az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője.
- Itt született Bánóczi József, születési nevén Weisz József (Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, 1926. november 20.) zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.
- Itt született 1953. március 5-én Csapó Benő Prima Primissima díjas egyetemi tanár, neveléstudományi kutató
Testvértelepülés
Kézdiszentlélek, Románia (Székelyföld)
Jegyzetek
- ↑ a b Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ a b Szentgál települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. június 13. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Szentgál Helységnévtár
- ↑ Szentgáli tiszafás - mesebeli tanösvény a Bakonyban. csodahelyek.hu. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
- ↑ Szentgáli tiszafás. geocaching.hu. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
