Henisfalva
Ebben a cikkben szeretnénk mélyebben elmélyülni a Henisfalva témájában, amely a társadalom számos szektorában nagy érdeklődést váltott ki. A Henisfalva az elmúlt években jelentős hatást gyakorolt különböző területekre, az egészségügytől a technológiáig. Ennek mentén elemezzük a Henisfalva-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, feltárva jelentőségét, időbeli alakulását és a témával kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. A kezdetektől a jelenlegi relevanciájáig a Henisfalva fordulópontnak bizonyult, amely számos területen előtte és utána jelöli meg, vitákat, kutatásokat és jelentős változásokat motiválva.
| Henisfalva (Hemuševec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Perlak |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1266 |
| Polgármester | Dragutin Glavina |
| Irányítószám | 40325 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 224 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 16° 40′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 16° 40′ 16″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henisfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Henisfalva (horvátul: Hemuševec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 19 km-re keletre, Perlaktól 4 km-re északkeletre fekszik.
Története
A települést 1266-ban említik először. Nevét Henis első birtokosáról kapta. 1478-ban "Henischowecz" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " HEMISOVETZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Althán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és meg lehetősek."
1910-ben 378, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 281 volt.
Nevezetességei
- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1900-ban épült későromán stílusban.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
