A mai világban a Alsópáhok általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a mindennapi élet különböző területeit fedi le. A technológia fejlődésével és a szociokulturális változásokkal a Alsópáhok kulcsfontosságú elemként helyezkedett el a környezettel való interakcióban, a másokkal való kapcsolatunkban és a 21. század kihívásainak kezelésében. Ez a jelenség jelentős hatással van a mai társadalomra, a Alsópáhok influencerektől kezdve a trendekig, amelyek olyan változatos területeken alapozzák meg az alaphangot, mint az egészségügy, az oktatás, a politika és a gazdaság. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk azt az alapvető szerepet, amelyet a Alsópáhok ma játszik, elemezzük következményeit, és előrevetítjük a jövőbeni relevanciáját.
Alsópáhok | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czigány Sándor (független) | ||
Irányítószám | 8394 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1480 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 73,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″ | |||
Alsópáhok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópáhok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsópáhok község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Hévíz déli-délnyugati határán, a 75-ös főúttól északra, közel 4 kilométer hosszan elnyúló település. A község főutcája a szinte teljes területén végighúzódó 7351-es út, s a településen ér véget a Hévízen végigvezető 7332-es út és dél felől a Sármellékről induló 7509-es út is. A település része Nemesboldogasszonyfa is, ahova a 7351-es útból kiágazó, 1,8 kilométer hosszú 73 174-es úton lehet eljutni.
Az Alsópáhok elnevezés első fennmaradt írásos említése 1622-ből való, a korábbi írásos emlékekben „Hosszúpáh” szerepel.
Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, a bronzkorból, a kora vaskorból, s megtalálták a vonaldíszes kerámia népének és a péceli kultúrának a nyomait is. 2009-ben, a 76-os főút építésekor a Hévízdombon több kor embereinek nyomait is megtalálták.
Régészeti leletekből ismeretes a falu középkori, Szent Margit tiszteletére szentelt román templomának helye is, amelyet a fennmaradt források 1369-ben említenek először, de valószínűleg a 11. században épült. A templom 1778-ban pusztult el. Elpusztult egy hajdan e vidéken állt másik középkori templom is, az 1354-ből való, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, amelynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Boldogasszony Páh, a későbbi Nemesboldogasszonyfa temploma volt. Ez a falu a középkorban a zalai vár birtoka volt, első fennmaradt írásos említése egy 1259-ben kelt adománylevélben található „Paah” néven. 1350-ben adományként az óbudai apácák kapták meg Hosszúpáht, de birtokos volt a településen a Gersei Pethő család is. A 14. században Keszthely vette birtokába Páhszigetet, de Zsigmond rendeletére 1405-ben visszafoglalták.
A 16 – 17. században Alsópáhok két birodalom határán volt, ami komoly terheket rótt a falura. A jobbágyoknak adózniuk kellett mind a töröknek, mind földesuruknak, a veszprémi püspöknek, és emellett a végvári vitézek fosztogatásait is állniuk kellett. Alsópáhok mai templomát 1770-ben kezdte el építtetni Koller Ignác veszprémi püspök. Nemesboldogasszonyfa római katolikus templomát 1936-ban építették.
1969-ben Alsópáhok közös községi tanács székhelye lett, társközsége Felsőpáhok, majd 1977-től Nemesbük is.
1979-ben Keszthely térségét, így Alsópáhokot is visszacsatolták Zala megyéhez. Az 1990-es évek végén leváltak a társközségek, s most mindegyiknek önálló önkormányzata van.
1996-ban nyílt meg a község központjában a klubszerű elrendezésben megépült Kolping Hotel. A beruházáshoz kapcsolódóan újult meg az egykori barokk plébániaépület is, melynek belső, korabeli festményeit Szilágyi András festőművész rekonstruálta.
A településen polgárőrség működik.
Nemesboldogasszonyfa nevét 1354-ből fennmaradt írás említi először Boldogasszony-Páh néven. Egy másik, 1369-ből fennmaradt írásban már Szűz Mária tiszteletére felszentelt kő temploma, egy 1472-ben keltben pedig Lukács nevű plébánosa is szerepel. A település templomát említő utolsó írásos emlék 1763-ból maradt fenn. Ma már nyoma sincs a hajdani épületnek. A Nemesboldogasszonyfán álló mai kápolna 1936-ban épült. A település 1895-től az Alsópáhoki anyakönyvi kerülethez tartozik, s 1950-ben közigazgatásilag is egyesült Alsópáhokkal.
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 1360 | 1326 | 1307 | 1427 | 1485 | 1489 | 1480 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, német 4,7%, orosz 0,46%, cigány 0,38%. 72,3% római katolikusnak, 3% reformátusnak, 4% felekezeten kívülinek vallotta magát.