Ma a Felsőbeszterce témával kívánunk foglalkozni, amely szempont az utóbbi időben vált aktuálissá, és amely a közvélemény széles rétegének érdeklődését felkelti. A Felsőbeszterce eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig vita, elmélkedés és tanulmányozás tárgya volt. A történelem során a Felsőbeszterce az élet számos területére hatással volt, a politikától a kultúráig, és jelentősége folyamatosan nőtt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőbeszterce különböző aspektusait, megvizsgálva annak időbeli alakulását és mai hatását. Reméljük, hogy ez az elemzés tágabb és gazdagabb képet ad a Felsőbeszterce-ről, és olvasóinknak mélyebb megértését kínálja ennek az egyetemes érdeklődésre számot tartó témának.
Felsőbeszterce (Gornja Bistrica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Cserföld |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1381 |
Polgármester | Anton Tornar |
Irányítószám | 9232 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 756 fő (2020. jan. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 173 m |
Terület | 6,7 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 33′ 12″, k. h. 16° 15′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 12″, k. h. 16° 15′ 54″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbeszterce témájú médiaállományokat. |
Felsőbeszterce (korábban Felső-Bisztricza, szlovénül: Gornja Bistrica, vendül Gorenja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.
Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.
Felsőbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.
Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.
Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek."
Fényes Elek szerint "Bisztricza (Felső), vindus-tót falu, Zala vgyében, 511 kath. lak. a belatinczi uradalomban. "
1910-ben 1028, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 701 lakosa volt.