Muramelence
A mai világban a Muramelence visszatérő témává vált, amely felkeltette a társadalom egészének figyelmét. Akár technológiai fejlődés, akár kulturális változások vagy történelmi események eredményeként, a Muramelence példátlan jelentőséget kapott. A gazdaságra gyakorolt hatásától a politikára és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásig nem kétséges, hogy a Muramelence minden területen vitát és elmélkedést váltott ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Muramelence különböző aspektusait és következményeit, valamint a vele kapcsolatos különböző álláspontokat.
| Muramelence (Melinci) | |
 | |
| A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Belatinc |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1379 |
| Polgármester | Milan Kerman |
| Irányítószám | 9231 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 741 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 6,78 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 21″, k. h. 16° 14′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 21″, k. h. 16° 14′ 17″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muramelence témájú médiaállományokat. | |
Muramelence (korábban Melincz, szlovénül: Melinci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhoz tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 14 km-re délkeletre, Belatinctól 5 km-re délre, a Mura völgyében, a folyó bal partján fekszik.
Története
A település első írásos említése 1379-ből való "Hmelinica" néven. 1411-ben "Melinche", 1428-ban "Hmelinche", 1481-ben "Hmelenicze", 1524-ben "Melynycze" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
A 15.-17. században a belatinci uradalom része volt, s az alsólendvai Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.
Vályi András szerint "MELINCZ. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai többfélék, fekszik Belatinczhoz nem meszsze, de annak filiája, határja jó."
Fényes Elek szerint " Melincz, vindus-tót falu, Zala vgyében: 412 kath. lak. F. u. Gyika. "
Az 1910. évi népszámlálás szerint 908, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 815 lakosa volt.
Nevezetességei
- A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
- 1902-ben épített útikápolnája.
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Belatinc község honlapja
- Muramelence Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia kulturális emlékei
- A falu Szlovénia információs oldalán