Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Carl von Hasenauer-et és annak a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Carl von Hasenauer számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, a politikától és a gazdaságtól a technológiáig és a populáris kultúráig. Az évek során a Carl von Hasenauer jelentős nyomot hagyott a társadalomban, vegyes véleményeket generált, és fontos beszélgetéseket váltott ki relevanciájáról és következményeiről. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó perspektívát kínálunk a Carl von Hasenauer-ről és a kortárs világban betöltött szerepéről, olyan áttekintést nyújtva, amely elmélkedésre és elemzésre késztet.
Carl von Hasenauer | |
1880-ban | |
Született | 1833. július 20. Bécs |
Elhunyt | 1894. január 4. (60 évesen) Bécs |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | rektor |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
Carl von Hasenauer aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Hasenauer témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Carl von Hasenauer (Bécs, 1833. július 20. – Bécs, 1894. január 4.) historizmus stílusban alkotó osztrák építész.
Eleinte a braunschweigi Carolinumban tanult, majd a bécsi akadémián, aztán járt Felső-Olaszországban, Franciaországban, Németalföldön, Nagy-Britanniában.
Bécsbe visszatérve, főképp magas reneszánsz stílusban épített számos nevezetes bécsi magánházat, villát és az udvari múzeumokat (1872-1879), továbbá az 1888-ban megnyílt várszínházat. Gottfried Semperrel közösen épített palotái a bécsi Ringstraße-n Bécs jelképeivé váltak. A Bécsi Szépművészeti Múzeumot is közösen építették meg 1871-1881 között. Ez volt a világon az első, múzeumi célokra emelt épület. A másik közösen épített fontos múzeumuk - ugyancsak a Ringstraße-n - a Bécsi Természettudományi Múzeum volt 1871-1881 között, amit a "természettudományok katedrálisá"-nak terveztek.
1866-tól a bécsi akadémia tagja, 1868-tól a brit építészek akadémiájának tiszteletbeli tagja volt. Több ízben nyert kitüntetést.