Drina
A mai világban a Drina az emberek széles köre számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Drina sokak figyelmét felkeltette, és heves vitákat váltott ki a társadalomban, az akadémikusoktól és a különböző területek szakembereitől a hétköznapi emberekig. A jelenség jobb megértése érdekében kulcsfontosságú, hogy a Drina-et különböző nézőpontokból közelítsük meg, és elemezzük annak sokrétű következményeit. Ebben a cikkben a Drina-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, és megvizsgáljuk annak hatását különböző összefüggésekben. Reméljük, hogy ezzel az elemzéssel hozzájárulhatunk a Drina megértéséhez és átgondolásához, valamint a probléma hatékony kezeléséhez szükséges ötletek és javaslatok generálásához.
| Drina | |
 | |
| A folyó Fočánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Montenegró Bosznia-Hercegovina Szerbia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 346 km |
| Vízhozam | 370 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 19 700 km² |
| Forrás | a Tara és a Piva összefolyása |
 é. sz. 43° 20′ 55″, k. h. 18° 50′ 22″ | |
| Torkolat | Száva |
| é. sz. 44° 53′ 28″, k. h. 19° 21′ 23″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Drina a Száva vízgyűjtőjében | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.
Montenegróban, a Tara és a Piva összefolyásával keletkezik. Ezután főleg északi irányba törekszik, mígnem 346 km után Racsánál ömlik a Szávába. Közepes vízhozama a torkolatánál 370 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 19 700 km². A Drina több mint 180 km-en határfolyó Bosznia-Hercegovina és Szerbia között.
Jelentősebb városok a Drina mentén: Foča, Goražde, Bajina Bašta, Višegrad és Zvornik. Mellékfolyói a Lim, Jadar és Prača. A keletkezés és a torkolat közötti, 358 méteres szintkülönbséget több vízerőmű is hasznosítja.
Irodalom
Ivo Andrić Nobel-díjas író 1961-ben a Híd a Drinán című regényéért kapta e rangos elismerést.
