Elba (folyó)

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Elba (egyértelműsítő lap).

Elba
Az Elba Děčín közelében, Csehországban
Közigazgatás
Országok	Csehország,  Németország
Cseh kerületek	Hradec Králové-i kerület, Közép-Csehországi kerület, Ústí nad Labem-i kerület
Német tartományok	Szászország, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Hamburg, Schleswig-Holstein
Földrajzi adatok
Hossz	1094 km
Forrásszint	1390 m
Vízhozam	Wittenbergnél 700 m³/s
Vízgyűjtő terület	144 055 km²
Forrás	Az Óriás-hegység déli oldalán, Csehországban
é. sz. 50° 46′ 32″, k. h. 15° 32′ 11″50.775549, 15.53643650.775549°N 15.536436°E
Torkolat	Északi-tenger (Cuxhavennél)
é. sz. 53° 55′ 20″, k. h. 8° 43′ 20″53.922222222222, 8.722222222222253.922222°N 8.722222°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Csehország és Németország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.

Futása

A cseh–lengyel határ közelében, az Óriás-hegység déli oldalán a Sněžka mellett fakadó Bílé Labénak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.

Végigfolyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet kilép a Germán-alföldre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wrocław–Magdeburg–Brémai ősfolyamvölgy vonalát követi. Később Havelberg alatt egy másik ősfolyam (Varsó–Berlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.

Vízjárása

Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Lauenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket, ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.

Jelentősége

Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt a 19. században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajosforgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat–keleti irányú csatorna köti össze a többi vízi úttal. A legjelentősebbek ezek közül a Elba–Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Odera–Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldván át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sós vízi halfajták is előfordulnak.

Természetvédelem

A folyó révén az Északi-tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot.

Mellékvizei

Jobb oldalról:

• Havel
• Fekete-Elster

Bal oldalról:

• Ohre
• Saale
• Moldva

Jegyzetek

Források

• Révai nagy lexikona
• Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 158. o. ISBN 963-85773-5-5  

További információk

• Az Elba a rivernet.org oldalon (németül)