Gitschtal
A mai világban a Gitschtal olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Gitschtal eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya. A társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára, sőt a politikára gyakorolt hatása az idők során jelentős volt. Ebben a cikkben a Gitschtal-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges hatását a jövőben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Gitschtal körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsunk a témában.
| Gitschtal | |||
 | |||
| Weißbriach | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Hermagori járás | ||
| Irányítószám | 9622 | ||
| Körzethívószám | 0 42 86 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1261 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 817 m | ||
| Terület | 56,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 13° 15′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 13° 15′ 38″ | |||
| Gitschtal weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gitschtal témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gitschtal (szlovénül Višprijska dolina) osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1290 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Gitschtal Karintia délnyugati részen fekszik a hasonló nevű, 15 km hosszú gleccservölgyben. A völgy Hermagor felől indul felfelé, északnyugati irányban. Legfontosabb folyóvize a Gössering, amely a Gailba torkollik. Az önkormányzat 10 falut és egyéb települést fog össze: Brunn (3 lakos), Golz (3), Jadersdorf (162), Langwiesen (4), Lassendorf (67), Leditz (6), Regitt (30), St. Lorenzen im Gitschtal (268), Weißbriach (722), Wulzentratten (1).
A környező települések: északra Weißensee, délkeletre Hermagor-Pressegger See, délnyugatra Kirchbach.
Története
Weißbriachot először 1331-ben említik az írott források.
A 16. századtól nemesfémeket, később pedig vasércet bányásztak a Gitschtalban. A Gössering vizével vashámorok kalapácsműveit működtették. A helyi vasműveket a 17. században Kranz báró vásárolta meg és nyereségesen működtek egészen a 19. századig, amikor az üzemet bezárták. A század második felében beindult a turizmus; az első világháború után Kneipp-féle vízikúrás gyógyüdülő nyílt a településen.
Weißbriach önkormányzata 1850-ben jött létre. Az 1973-as közigazgatási reform során Weißbriach és St. Lorenzen községek Gitschtal néven egyesültek.
Lakosság
A gitschtali önkormányzat területén 2016 januárjában 1290 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1321 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,8%-a volt osztrák, 2,3% német, 1,3% boszniai állampolgár. 58,1%-uk evangélikusnak, 38,8% római katolikusnak, 0,9% mohamedánnak, 1,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
- Weißbriach katolikus plébániatemploma
- Weißbriach evangélikus temploma
- St Lorenzen katolikus temploma
Híres gitschtaliak
- Johann Koplenig (1891–1968) politikus, a kommunista párt főtitkára
- Werner Franz (1972-) alpesi síző
- Max Franz (1989-) alpesi síző
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
- A település honlapja
- 20320 – Gitschtal Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Gitschtal témájú kategóriát.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gitschtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
