Győr–Sopron-vasútvonal

Győr–Sopron vasútvonal
Stadler FLIRT 3 Csorna határában
Vonal:	8
Hossz:	85 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Maximális emelkedés:	7,1 ‰
Maximális sebesség:	120 / 100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 1 Budapest / 10 Celldömölk, 11 Veszprém felé Győr-Gyárváros Ipar utca Fehérvári út Győr-Rendező Tihanyi Árpád út Baross Gábor híd 0 Győr Újlak utca 1,2/1,7 GYSEV-elágazás, Győr–GYSEV Rába 1 Hegyeshalom - Rajka felé 9,0 Ikrény 13,6 Rábapatona 16,6 Enese 8417 Petőfi utca 22,1 Kóny Barbacsi-csatorna 8511 24,1 Bágyogszovát (megszűnt 2010-ben) 28,2 Dör (megszűnt 2010-ben) 16 Hegyeshalom felé / 14 Pápa felé 30,6 Csorna Bartók Béla út 16 Szombathely felé 8603 Mátyás király út 34,7 Farád 37,0 Rábatamási 40,2 Szárföld 42,0 Veszkény 45,9 Kapuvár 8611 Rákóczi Ferenc utca egykori Kapuvári Gazdasági Vasút Kis-Rába Répce 50,5 Vitnyéd-Csermajor 54,8 Fertőendréd forgalmi kitérő 8648 8519 Kinizsi Pál utca volt Petőházi cukorgyár felé 58 Petőháza régi 19. sz. vonal Celldömölk felé Ikva 8521 Rákóczi Ferenc utca 60,3 Fertőszentmiklós 9 Nezsider felé 63,6 Hegykő (megszűnt) 67,1 Pinnye 71,5 Nagycenk-Hidegség (megszűnt) 8525 Hidegségi utca Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (8a) 73,7 Fertőboz 8526 Akácfa sor 77,2 Balf-fürdő (megszűnt) / 15 Szombathely felé Ikva / Sopron-Rendező déli elágazás 84,3 Győri út / Sopron-Rendező 83,1 Soproni elágazás Kőszegi úti aluljáró Sopron-Marhapályaudvar 84,2 Sopron - GYSEV pályaudvar Frankenberg úti aluljáró 512 Ebenfurt felé régi Déli Vasúti vonal 86 Sopron-Déli Soproni Sörgyár és a TAEG fatelepe felé 88 Sopron-Gyártelep 8647 86 108 89 Ágfalva régi brennbergi bányavasút Aubach 89,7 országhatár 524 Bécsújhely felé

A 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonal a GYSEV magyarországi legfontosabb vasúti fővonala. Magyarországi szakasza kb. 85 km hosszúságú. A teljes 126 km-es vonal egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított, és a rajta lévő 17 állomással együtt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. - németül Raaberbahn AG (régi nevén: Raab-Oedenburg-Ebenfurther Eisenbahn) - magyar-osztrák vegyes tulajdonú vasúttársaság tulajdona. Építésére 1872-ben kapott engedélyt. Célja: a Kisalföldön termesztett gabona, cukorrépa illetőleg tőzeg szállítása volt.

A magyarországi szakasz Győr-Moson-Sopron vármegyét kelet-nyugati irányban szeli át, s köti össze a megye két megyei jogú városát. Engedélyezett sebesség Győr és Pinnye között 120 km/h, Pinnye és Sopron között 100 km/h.

Története

A győri érdekek mellőzésével felépült Győr–grazi vasút után a városvezetés és a Kereskedelmi Gyülde a Győr–Ebenfurton át Sankt Pöltenig vezető vasút tervét karolta fel. A cél az volt, hogy Bécs mellőzésével a győri gabonapiac a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba a Nyugattal. A minisztérium a Győr–Sopron közt felépítendő vasútra az 1870-es évek elején több személynek adott előmunkálati engedélyt, majd 1872-ben báró Erlanger Viktor kapott végleges építési engedélyt. Az állam csak a szokásos, 30 évre szóló adómentességet biztosította a vállalkozónak, aki saját vagyonából volt kénytelen fedezni a költségeket. A vasúti pálya megépítését 1873-ban kezdték meg, de csak nagyon lassan haladt, amit a bécsi tőzsdeválság is súlyosbított, ezért a későbbiekben az állam kénytelen volt engedményeket tenni. A munkálatok 1874 után felgyorsultak, de ekkor meg a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A GYSEV-nek a győri államvasúti pályaudvarhoz történő becsatlakozásához a gabonavásártérből, vagy a Honvéd ligetből jelentős területeket kellett volna átadni, amihez sem a Kereskedelmi Gyülde, sem a városi tanács nem volt hajlandó hozzájárulni. A minisztérium, a huzavonát megunva, a helyi kereskedelmi érdekek kárára, az államvasúttól másfél km távolságra adott engedélyt a GYSEV-állomás felépítésére. 1875-ben alakult meg a GYSEV részvénytársaság a vasútvonal megépítésére és üzemeltetésére. 1876-ban a vasúton megindult a forgalom, a győri álmok azonban itt sem váltak valóra. Győr városa ekkor még a közvetítő kereskedelmet illetően biztonságban érezte magát, de már folyt a nagy versenyfutás. A Győri Közlöny 1875. augusztus 27-i számában arról írt, hogy „Bécs már évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy a gabonakereskedés terén Budapestet megelőzze, de eddig még a kis Győr városát sem volt képes háttérbe szorítani. Győr birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy-egy virágzó gabonakereskedést igényel. A kereskedés emberemlékezet óta olyan elterjedt és olyan jó hírnek örvend, melyet elhomályosítani nem lehet. Sőt, a forgalom állandóan növekszik. Míg 1866-ban 3 millió, 1867-ben 4 millió, mázsa gabonát szállítanak el évenként Győrből. Győrnek csak egy versenytársa van, ez Budapest, mely 1 millió mázsával haladja felül Győr gabonaforgalmát. Dacára annak, hogy Budapest a szállítási vonalba esik, Győr állja a próbát, mindkettő kereskedésére büszke lehet az ország. A bécsiek a gabonakereskedelemnek új irányt adni nem fognak, a fölény megtartása érdekében azonban még sok a teendő.” A közlekedési viszonyok javítása mellett gabona-raktárak létesítésére van szükség. A GYSEV-vel a győri kereskedők a gabonaforgalom bővítését remélték.

Az eredeti vonalvezetést áttervezve a vasútvonal nem az ebenfurti vasútállomásra, hanem a Déli Vasút által üzemeltetett (közvetlenül az országhatár melletti) Lajtaújfalui állomásra kötötte be. Innen korábban lóvasútként üzemelő vontatóvágány vezetett be Ebenfurtba. Ezt a vonalszakaszt a vasúttársaság bérbe vette az állomással együtt.

A soproni vasútállomás épülete 1884-ben készült el. 1889-ben üzembe helyezték a MÁV vasúti hídjával közös pillérekre helyezkedő GYSEV vasúti hidat a Rába győri szakasza felett. A MÁV lehetővé tette, hogy a győri pályaudvarra közvetlenül bejárhassanak a GYSEV személyvonatai, s onnan indulhassanak Sopron felé. 1891-ben elkészült a 2 km hosszú Rábaparti szárnyvágány is.

1890-ben a GYSEV is bevezetteti a zónadíjazást. Ezzel jelentősen megnövelte az utasforgalmát. 1907-ben indult Sopronből az első GYSEV által üzemeltetett közvetlen gyorsvonat Budapestre. Ez fordában üzemelt, azaz még aznap vissza lehetett vele utazni Sopronba. Így próbálták a bécsi vásárlókat Budapest felé orientálni. A trianoni békeszerződéssel 1920-ban kialakított új országhatárok 95 km-re rövidítették a GYSEV magyarországi vasútvonalainak hosszát.

A magyarországi bauxitkivitel forgalmát majdnem teljes egészében ezen a vasútvonalon bonyolították le Németország felé. A második világháború idején korlátozták a személyforgalmat. 1944-ben és 1945-ben súlyos bombatámadások érték a vasútvonalat a katonai szállítmányok miatt és Sopron vasútállomását is. 1945 márciusában a visszavonuló német katonai csapatok felrobbantották a vonal összes hídját. A helyreállítás 1945 májusában kezdődött meg. A következő év májusáig csak egy vonatpár tudott közlekedni ezen a vonalon. A potsdami háromhatalmi szerződés értelmében a társaság részvényeinek 40%-át a Szovjetunió kapta meg.

A vonalat 1987-ben villamosították.

2007. december 21-én megszűnt az útlevél-ellenőrzés a GYSEV soproni és szentgotthárdi állomásain, valamint Fertőszentmiklós és Pamhagen között a vonatokon.

2023. május 1-től feltételes megállási rend került bevezetésre Rábapatona, Farád, Szárföld, Veszkény, Vitnyéd-Csermajor megállóhelyeken.

Jövője

Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.     Legutóbbi módosítás: 2024. május 7.

A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes, országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik már évtizedek óta. A vasútvonal az Intercity, személy és gyorsvonatok mellett az ország egyik legnagyobb teherforgalmát bonyolító pályája is. A projektet a GYSEV 2010. december 2-án benyújtotta, majd 2011. január 26-án aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata is megtörtént. Külön hangsúlyt kapott a Sopronnál az egymással párhuzamosan haladó Szombathely és Győr felé menő vasútvonalak jövőben közös 15-ös nyomvonalon való vezetése. Az egyik javaslat szerint Lóki sor felől a Győri utat felüljáróval keresztező a pályaudvarra vezető győri nyomvonalat kiváltanák, és az új vonal a 84-es főutat a szennyvíztisztító közelében keresztezné és Harka közelében csatlakozna a szombathelyi pályához. Az első ütem az országhatár–Sopron–Fertőszentmiklós szakasz kivitelezése 2014 és 2016 között indult volna, ám forráshiány miatt a fejlesztés elmaradt. A teljes Győr–Sopron távon a 160 kilométer/órás sebességre alkalmas kétvágányú pálya kiépítése azóta sem történt meg.. Közbeszerzési eljárás csak 2021-ben indult meg.

Maximális sebesség

Járatok

A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza. A páratlan vonatszámú járatok Győr felé, a páros vonatszámú járatok Sopron felé közlekednek.

Vonat	Útvonal
személyvonat
személy	Győr – Csorna – Kapuvár – Sopron
InterCity
912–928 Savaria	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely (– Szentgotthárd)
312/313 Mura	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely – Szentgotthárd – Graz Hauptbahnhof
310/311 Dráva	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely – Szentgotthárd – Graz Hauptbahnhof – Ljubljana
932/943 Tűztorony	Budapest-Keleti – Tatabánya – Győr – Csorna – Sopron
931/942 Ikva
933/934 Lővér
937/944 Scarbantia
936/945 Kékfrankos
946/947 Soproni Közgáz
935/938 Magnet Bank

Balesetek

1973. november 15-én reggel súlyos baleset történt a vonalon, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Express. Ezzel egy időben Fertőboz állomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.

Fertőboz–Nagycenk

Bővebben: Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút a magyar vasútvonali hálózat 8a számú vonala, keskeny nyomtávolságú vasútja Magyarország nyugati határán, ami Fertőbozt – a Győr–Sopron-vasútvonal egyik állomását – köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal. A kisvasúti pálya hossza 3,6 km, nyomtávolsága 760 mm. A múzeumvasutat a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút üzemelteti.

Jegyzetek

Források

• Sáry István: Győr és a vasutak (Győri tanulmányok, füzetek, Tudományos közlemények) (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2001) 500 p. ISSN 1419-1318
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. 85. o. ISBN 963-927-268-X  
• 8. mavcsoport.hu. MÁV-START Zrt. (Hozzáférés: 2024. május 7.) (PDF)

További információk

• Az állomások képei

Kapcsolódó szócikkek

• Győr vasúttörténete
• Sopron–Ebenfurt-vasútvonal