Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal hatását a kortárs társadalom különböző területein. A Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal egyre nagyobb érdeklődés témának bizonyult, és világszerte felkeltette az akadémikusok, aktivisták és véleményvezérek figyelmét. A következő oldalakon végig megvizsgáljuk a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal szerepét az emberek mindennapi életében, valamint befolyását olyan sokféle területen, mint a politika, a kultúra, a gazdaság és a technológia. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megpróbáljuk megérteni a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal összetettségét és relevanciáját globális kontextusban.

Kazincbarcika–Rudabánya-
vasútvonal
Személyvonat Rudabánya vasútállomáson (1996)
A Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal útvonala
Vonalszám:95
Vonal:95
Hossz:15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:30 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal témájú médiaállományokat.
92 Bánréve felé
0 Kazincbarcika
Berente elágazás 92 Miskolc felé
2 Sajó folyó
4 Szuhakálló-Múcsony mh.
Egykori iparvasút Rudolftelep felé
Szuha-patak
8 Izsófalva mh. (régi nevén Disznóshorvát)
10 Ormosbánya mh.
14 Rudabánya-Teher
14 Rudabánya
15 Rudabánya-Vasérctelep

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal a MÁV 95-ös számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.Voltak egyéb kiágazások, Szuhakálló bejárat előtt a szeles aknák felé, Szuhakálló Rudabánya felé levő kijáratnál Rudolftelep felé, Alberttelep felé. A rudabányai vonalból iparvasút kiágazás volt Felsőnyárád (Feketevölgy) felé.

Története

A mai vasútvonal elődjének első, Barcika (mai nevén Kazincbarcika) és Ormospuszta (mai nevén Ormosbánya) közötti szakaszát a MÁV építette. A vasútvonal megépülésének elsődleges célja a környék szénbányáiból kitermelt szén elszállítása volt. A jelentős földmunkával épült 10,1 km hosszú vonalat 1912. november 1-jén nyitották meg. A viszonylag sok műtárgy közül a legjelentősebb a Sajó felett épült, hat nyílású, 60 m hosszú híd. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A vasútvonal a 194/2016. (VII. 13.) kormányrendelet értelmében 2023. december 27-én megszűnt.

Felépítmény

A napjainkban is hagyományos, hevederes illesztésű vasútvonal utoljára 1960-1961 között volt átépítve. Akkor a pályában a sínek 48,3 kg/fm-es sínekre, az aljak jellemzően „E” jelű, szórványosan egyéb, geós sínleerősítésre alkalmas vasbetonaljakra lettek cserélve. Egy, a személyszállítás szüneteltetését megelőző tanulmány szerint a vasútvonal a bevezetett 30 km/h-s sebességkorlátozással biztonságosan járható.

Forgalom

A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.

A pálya vasútbiztonságilag veszélyes, mivel sok helyen ellopták a síncsavarokat, azonban a sínpárok megvannak és némi felújítással járható a vonal. A jelzőket és a biztosítóberendezéseket teljesen ellopták.

Jegyzetek

További információk