Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal hatását a kortárs társadalom különböző területein. A Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal egyre nagyobb érdeklődés témának bizonyult, és világszerte felkeltette az akadémikusok, aktivisták és véleményvezérek figyelmét. A következő oldalakon végig megvizsgáljuk a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal szerepét az emberek mindennapi életében, valamint befolyását olyan sokféle területen, mint a politika, a kultúra, a gazdaság és a technológia. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megpróbáljuk megérteni a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal összetettségét és relevanciáját globális kontextusban.
Kazincbarcika–Rudabánya-
vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Személyvonat Rudabánya vasútállomáson (1996) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 95 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 95 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 15 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 30 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal a MÁV 95-ös számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.Voltak egyéb kiágazások, Szuhakálló bejárat előtt a szeles aknák felé, Szuhakálló Rudabánya felé levő kijáratnál Rudolftelep felé, Alberttelep felé. A rudabányai vonalból iparvasút kiágazás volt Felsőnyárád (Feketevölgy) felé.
A mai vasútvonal elődjének első, Barcika (mai nevén Kazincbarcika) és Ormospuszta (mai nevén Ormosbánya) közötti szakaszát a MÁV építette. A vasútvonal megépülésének elsődleges célja a környék szénbányáiból kitermelt szén elszállítása volt. A jelentős földmunkával épült 10,1 km hosszú vonalat 1912. november 1-jén nyitották meg. A viszonylag sok műtárgy közül a legjelentősebb a Sajó felett épült, hat nyílású, 60 m hosszú híd. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.
A vasútvonal a 194/2016. (VII. 13.) kormányrendelet értelmében 2023. december 27-én megszűnt.
A napjainkban is hagyományos, hevederes illesztésű vasútvonal utoljára 1960-1961 között volt átépítve. Akkor a pályában a sínek 48,3 kg/fm-es sínekre, az aljak jellemzően „E” jelű, szórványosan egyéb, geós sínleerősítésre alkalmas vasbetonaljakra lettek cserélve. Egy, a személyszállítás szüneteltetését megelőző tanulmány szerint a vasútvonal a bevezetett 30 km/h-s sebességkorlátozással biztonságosan járható.
A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.
A pálya vasútbiztonságilag veszélyes, mivel sok helyen ellopták a síncsavarokat, azonban a sínpárok megvannak és némi felújítással járható a vonal. A jelzőket és a biztosítóberendezéseket teljesen ellopták.