Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hold (égitesttípus)-et, egy olyan témát, amely számos ember érdeklődését váltotta ki a világ különböző részein. A Hold (égitesttípus) nemcsak napjainkban aktuális téma, hanem évtizedes múltra tekint vissza. Ahogy haladunk a cikkben, meg fogjuk érteni, hogyan fejlődött a Hold (égitesttípus) az idők során, és milyen hatással van a mai társadalomra. Ezenkívül megvizsgáljuk a Hold (égitesttípus)-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket, ami lehetővé teszi számunkra, hogy átfogóbb és teljesebb képet kapjunk erről a témáról. Kétségtelen, hogy a Hold (égitesttípus) egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást, ezért a következő néhány sorban elmélyülünk a világában, hogy felfedezzük minden aspektusát.
A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják. Ekként a Hold a Föld holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben az időközben törpebolygóvá minősített Pluto és legnagyobb, Charon nevű holdja, ez a rendszer például kettős rendszernek is tekinthető. Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a 90 Antiope kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van (a Pluto-Charonra ez nem teljesül).
A Naprendszerben 175 holdat ismerünk (2006-os adat). Az alábbi listában a Naprendszer ismert holdjai közül sorolunk fel néhányat.
A Jupiternek 79 ismert holdja van (2022-es adat).
A Szaturnusznak 82 ismert holdja van (2019-es adat). Néhány közülük:
Az Uránusznak 27 ismert holdja van (2019-es adat).
A Neptunusznak 14 ismert holdja van (2019-es adat).