Ma a II. Péter brazil császár olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Hatása a személyestől a szakmai szféráig terjed, vitákat és reflexiókat generál az életünkre gyakorolt hatásáról. A II. Péter brazil császár eredetétől jelenlegi fejlődéséig az érdeklődés és a tanulmányok tárgya volt, és arra ösztönözte a szakértőket és a rajongókat, hogy elmélyüljenek annak számos aspektusában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a II. Péter brazil császár-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat, elemezve annak fontosságát és következményeit a mai világban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Péter brazil császár | |
Uralkodói díszben (1872) | |
Brazília császára | |
Pedro II | |
Uralkodási ideje | |
1831. április 7. – 1889. november 15. | |
Koronázása | Rio de Janeiro 1841. július 18. |
Örököse | Bragança Izabella |
Elődje | I. Péter |
Utódja | köztársaság kikiáltása |
Uralkodóház | Bragança-ház |
Született | 1825. december 2. Rio de Janeiro |
Elhunyt | 1891. december 5. (66 évesen) Párizs |
Nyughelye |
|
Édesapja | I. Péter |
Édesanyja | Habsburg–Lotaringiai Mária Leopoldina brazil császárné |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Bourbon–Szicíliai Teréz brazil császárné |
Gyermekei |
|
II. Péter brazil császár aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Péter brazil császár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Péter (Dom Pedro II., teljes nevén Pedro de Alcântara João Carlos Leopoldo Salvador Bibiano Francisco Xavier de Paula Leocãdio Miguel Rafael Gabriel Gonzaga de Bragança e Habsburgo) (Rio de Janeiro, 1825. december 2. – Párizs, 1891. december 5.) Brazília második, egyben utolsó császára.
I. Péter és Habsburg Mária Leopoldina főhercegnő hetedik gyermekeként született. 1831. április 7-én, apja lemondását követően foglalta el a brazil trónt, de eleinte ifjú kora miatt gyámság alatt állt. 1840-ben lett önálló uralkodóvá. Jóakaratú, önzetlen uralkodó volt, aki az alkotmányos formák megtartása mellett nagy befolyással bírt az ország kormányára.
Munkásságát sok háború megzavarta. 1851-52-ben Argentína, 1854-55, 1864-65-ben Uruguay, 1865-70-ben pedig Paraguay ellen viselt hadat. Ez utóbbi Brazília, Argentína és Uruguay szövetségében folyt (az ún. hármas szövetség háborúja), ami viszont Paraguayt szinte teljesen elpusztította. Mindezen sikerek ellenére nem tudta megfékezni a köztársaság-pártiak megerősödését, ami az 1889. november 15-ei bukásához vezetett. A trónfosztás egyik oka az volt, hogy a hadsereg egy része nehezen fogadta el a nőági trónöröklést hogy a lánya, Izabella hercegnő, aki trónörökösként már többször helyettesítette apját annak távollétében régensként, kövesse II. Pétert a trónon, illetve az előző évi, 1888-as rabszolga-felszabadító törvény, amely eltörölte Brazíliában a rabszolgaságot. Kimondták II. Péter és a Bragança-ház trónfosztását, majd kikiáltották a köztársaságot is. Ekkor Péter elhagyta Brazíliát és Franciaországban talált menedéket, de a trónról haláláig nem mondott le. Mauzóleuma a brazíliai Petrópolisban található.
Nejétől, a Bourbon-házból származó Terézia Krisztina Mária nápoly–szicíliai királyi hercegnőtől (1822–1889) négy gyermeke született:
Előd: I. Katona Péter |
Brazília császára | Utód: megszűnt titulus |
A brazil császári ház feje | Utód: Izabella |