A III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Mára referenciaponttá vált, amely ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generál a hatásáról. A III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg fontos helyet foglal el a közvélemény napirendjén, nem csak a különböző területeken való relevanciája miatt, hanem azért is, mert hatással van az emberek életére. Ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és továbbra is okot ad az elemzésre és a vitára különböző kontextusokban.
III. Frigyes Ferenc | |
Mecklenburg–Schwerini nagyherceg | |
Uralkodási ideje | |
1883- április 15. – 1897. április 10. (13 év, 11 hónap, 26 nap) | |
Elődje | II. Frigyes Ferenc |
Utódja | IV. Frigyes Ferenc |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Mecklenburg–Schwerini |
Született | 1851. március 19. Ludwigslust |
Elhunyt | 1897. április 10. (46 évesen) Cannes |
Nyughelye | Helenen-Paulownen-Mausoleum |
Édesapja | II. Mecklenburg–Schwerini Frigyes Ferenc nagyherceg |
Édesanyja | Reuss–Köstritzi Auguszta |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Anasztaszija Mihajlovna Romanova nagyhercegnő |
Gyermekei | Alexandrina dán királyné IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg Cecília névleges német császárné, porosz királyné |
Vallás | evangélikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
III. Frigyes Ferenc (németül: Friedrich Franz III., teljes nevén: Frigyes Ferenc Pál Miklós Ernő Henrik, németül: Friedrich Franz Paul Nikolaus Ernst Heinrich; Ludwigslust, 1851. március 19. – Cannes, 1897. április 10.), Mecklenburg–Schwerin negyedik nagyhercege. Asztmája következményeként uralkodása majdnem egész ideje alatt a Genfi-tónál, Palermóban, Baden-Badenban és Cannes-ban élt.
Frigyes Ferenc 1851. március 19-én született a ludwigslusti kastélyban II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és felesége, Auguszta első fiaként.
Frigyes Ferenc 1866 és 1870 között egy drezdai iskolán és 1873-ig a bonni egyetemen tanult.
1878-ban Frigyes Ferenc utazott Tifliszbe, hogy megkérje Anasztaszija nagyhercegnő kezét. „A herceg – mindent tekintetbe véve – igen szeretetreméltó személy volt”, és Anasztaszija Mihajlovna beleszeretett. 1879. január 24-én a Téli Palotában tartották az ortodox keretek között lezajlott menyegzőt, melyet egy protestáns követett.
Frigyes Ferenc és felesége az esküvőt követően hazautaztak Szentpétervárról; február 8-án érkeztek meg Schwerinbe. A friss házasok a Marienpalaisban alakítottak ki otthont.
Anasztázia hamar áldott állapotba került, házasságuk első évében született meg első gyermekük, Alexandrina hercegnő (1879–1952), házassága révén dán királyné lett. Frigyes Ferenc gyenge egészsége lehetővé tette a pár számára, hogy a lehető legkevesebb időt töltse Schwerinben, különböző gyógykúrákban és meleg éghajlatú vidékekre tett utazásokban találva meg a mentséget. A nagyhercegnő óhajára hosszú heteket töltöttek Oroszországban, emellett kedvelt úticéljaik közé tartozott Franciaország és Olaszország.
A házaspár éppen Palermóban üdült, mikor világra jött második gyermekük, az édesapja után elnevezett Frigyes Ferenc herceg (1882–1945).
1886-ban, Frigyes Ferenc és Anasztázia utolsó gyermekének, Cecília hercegnőnek (1886–1954), házassága révén porosz és német trónörökösné lett, világra jötte után a nagyhercegi pár minden télen Cannes-ba költözött. A nagyherceg itáliai stílusban, Villa Wenden néven palotát emeltetett számára, ami 1889-re készült el teljesen.
1897. április 10-én elhunyt Frigyes Ferenc egy baleset következtében, ám Schwerin lakosainak körében az a rosszindulatú pletyka terjedt el, hogy tulajdon felesége gyilkolta meg. A nagyherceg halálakor a felesége éppen egy bálon vett részt, s csak hazaérkezve értesült a tragédiáról. Anasztázia nagyhercegné őszintén meggyászolta férjét, egyik udvarhölgyének ezt mondta: „elvesztettem a legjobb barátomat.”