Ebben a cikkben a Píndosz lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Píndosz eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig megvizsgáljuk a Píndosz összes releváns vonatkozását. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a jelenkori jelentőségét és a lehetséges jövőbeli perspektívákat. Ezenkívül megvizsgáljuk a Píndosz-re vonatkozó különböző megközelítéseket és szakértői véleményeket, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. Ezzel a cikkel elmerülünk a Píndosz felfedezésének és megértésének útjában, hogy teljes mértékben megértsük annak fontosságát ma és a jövő generációi számára.
Píndosz | |
Magasság | 2637 m |
Hely | Balkán-félsziget, Görögország, Epirusz Albánia |
Legmagasabb pont | Szmólikasz (2686 m) |
Hosszúság | 180 km |
Szélesség | 56 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 05′ 19″, k. h. 20° 55′ 29″Koordináták: é. sz. 40° 05′ 19″, k. h. 20° 55′ 29″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Píndosz témájú médiaállományokat. |
A Píndosz-hegység (görög Πίνδος) a Balkán közepén a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kőzete a krétakori mészkő. Részei a Nyugati- és Keleti-Píndosz, illetve Déli-Píndosz. Legmagasabb pontja, a Szmólikasz, 2686 méter magas.
Pindosz legnagyobb része ma nemzeti park.
A hegyvidék lakóinak többsége aromán (cincár) származású, akik 1941-ben autonóm államot hoztak létre Pindoszi Fejedelemség néven.