Napjainkban a Sylt (sziget) nagy érdeklődés és vita tárgyává vált különböző területeken. Mind a társadalomban, mind a tudományos területen a Sylt (sziget) vegyes érzelmek és vélemények sorozatát váltotta ki, amelyek végtelen vitákat és elmélkedéseket váltottak ki. Éppen ezért fontos időt és teret szánnunk a Sylt (sziget) életünkre gyakorolt hatásának és következményeinek mélyreható feltárására és elemzésére. Ebben a cikkben elmélyülünk a Sylt (sziget) különböző aspektusaiban, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Hasonlóképpen, foglalkozni fogunk a Sylt (sziget) körüli különböző nézőpontokkal és álláspontokkal annak érdekében, hogy megértsük ezt az összetett és jelentős témát.
Sylt | |
Sylt tengerpartja | |
Közigazgatás | |
Ország | Németország |
Tartomány | Schleswig-Holstein |
Székhely | Westerland |
Népesség | |
Teljes népesség | 18 118 fő (2019. dec. 31.) |
Népcsoportok | dánok, frízek, németek |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Az Északi-tenger és a Watt-tenger között |
Szigetcsoport | Északi-Fríz-szigetek |
Terület | 99,14 km² |
Hosszúság | 38 km |
Szélesség | 12,6 km |
Tengerszint feletti magasság |
|
Legmagasabb pont | Uwe-Düne (52,5 m) |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 54° 54′, k. h. 8° 20′Koordináták: é. sz. 54° 54′, k. h. 8° 20′ | |
Sylt weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sylt témájú médiaállományokat. |
Sylt Németország legnagyobb északi-tengeri szigete, a dán határ közelében. Hossza 38 km, területe 93 négyzetkilométer.
A különleges alakú Sylt sziget, tulajdonképpen három összenőtt félszigetből áll. A dél felé nyúló szár (Hörnumer Halbinsel) átmérője 800 méter, mely egyben a sziget legkeskenyebb része. Középső szára a part felé nyúlik, mely tökéletes köldökzsinórként kapcsolja a szárazföldhöz. Az északi félsziget-szárny (Lister Halbinsel) a dán-német tengeri határig nyúlik fel. A szigeten található a 40 m magasan kiemelkedő homokos hát (Rotes Kliffen), melyről jól belátható a különleges alakú sziget-képződmény.
Sylt községei:
A 19. századtól rendszeres kompközlekedés kötötte össze a szárazfölddel. Az I. világháború után Észak-Schleswig és a kompkikötő Dániához került, ezért szükségessé volt a német partokkal való közvetlen összeköttetés biztosítása. Ekkor épült meg a Hindenburgdamm nevű töltés (nevét Paul von Hindenburg birodalmi elnökről kapta), amelyen át egy kétvágányú vasútvonal vezet a szigetre.
Közúti kapcsolata ma sincs a szigetnek, a töltésen csak a mentőautók számára áll rendelkezésre egy murvás út. A vasútvonalon autószállító vonatok is közlekednek, illetve Dánia felől ma is járnak a kompok.
Repülőtere a Sylti repülőtér.
Sylt 54 km-nyi összefüggő strandjával a 19. század óta népszerű üdülőhelynek számít Németországban.