Mai cikkünkben a Szczecini-öböl lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár a Szczecini-öböl életéről, akár a mai társadalomban betöltött fontosságáról, akár a Szczecini-öböl történetének kulcsfontosságú pillanatairól beszélünk, ez a téma minden bizonnyal felkelt bennünket. Felfedezzük a Szczecini-öböl minden oldalát, az eredetétől a mai világban való relevanciájáig, és megtudjuk, hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen elemezzük a Szczecini-öböl különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön egy olyan témában, amely mindig meglep minket, és amelyet semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül.
Szczecini-öböl | |
Országok | Lengyelország, Németország |
Hely | Balti-tenger |
Elsődleges források | Odera |
Elsődleges lefolyások | Peenestrom, Świna, Dziwna |
Felszíni terület | 687 km2 |
Átlagos mélység | 3,8 m |
Legnagyobb mélység | 8,5 m |
Települések | Szczecin, Świnoujście, Police, Ueckermünde |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 48′ 16″, k. h. 14° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 53° 48′ 16″, k. h. 14° 08′ 25″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szczecini-öböl témájú médiaállományokat. |
A Szczecini-öböl (lengyelül Zalew Szczeciński, németül Stettiner Haff vagy Oderhaff) az Odera torkolatának lagúnája (vagy haffja) Németország és Lengyelország határán. A Balti-tenger Pomerániai-öblétől Usedom és Wolin szigete választja el. Az öböl egy kisebb nyugati (Kleines Haff) és egy nagyobb keleti (Wielki Zalew) részre oszlik.
Az öblöt délről az Odera és néhány kisebb folyó, a Ziese, Peene, Zarow, Uecker és Ina táplálja. A víz északon a Pomerániai-öbölbe távozik a (nyugatról keletre) Peenestrom, Świna és Dziwna szorosokon keresztül. A szorosok közötti földterület alkotja Usedom és Wolin szigetét.
A lagúna területe 687 km², átlagmélysége 3,8 méter és maximális természetes mélysége 8,5 méter; a hajók számára kotort csatornákban azonban elérheti a 10,5 métert is. A lagúna összesen 2,58 km³-nyi vizet tartalmaz. Vizének éves átlaghőmérséklete 11°C.
A Szczecini-öbölbe érkező vízmennyiség 94%-át az Odera szolgáltatja, évente 17 km³-t, vagy 540 m³-t másodpercenként. Az összes többi vízfolyás kb. évi 1 km³-rel növeli az öböl térfogatát. A Peenestrom, Świna és Dziwna szorosok a vízfelesleg 17%, 69% és 14%-át vezetik le (ebben a sorrendben).
A lagúna vize gyakorlatilag édesvíz, átlagos sótartalma 0,5-2‰ (az óceán vizének sótartalma 35‰, a Balti-tengeré 5-8‰), de a tengervíz néha beáramlik a Świnán, ilyenkor helyileg elérheti a 6‰-t.
Nagyobb települések az öböl körül:
Pomeránia része. 1880-ban adták át a Kaiserfahrt („Császárút”) csatornát Usedom szigetén, amely levágta a Swine déli kanyarulatát, így nagyobb hajók is elérhették a lagúnát és gyorsabban, biztonságosabban lehetett Stettinbe hajózni. A 12 km-es és 10,5 méter mély csatorna 1874-1880 között épült I. Vilmos császár uralkodása idején. A csatorna levágott egy darabot Usedom szigetéből. amelyet Kaseburg (Karsibór) szigetének neveztek el.
1945-ben az Oderától keletre eső területek, beleértve Stettin (Szczecin) és Swinemünde (Świnoujście) kikötőjét, Lengyelországhoz kerültek. A Kaiserfahrt új neve Piast-csatorna lett.
A német-lengyel határ egy kis melléköbölnél, a Nowowarpieńskie-tónál (Neuwarper See) éri el a lagúnát.
A lagúna évszázadok óta fontos halászati zóna, a 18. század óta kereskedelmi útvonal vezet ár rajta, a 20 században pedig felfedezték maguknak a turisták. Az öböl vizén ma több sétahajó-járat vezet, látogatják a vízisportok kedvelői és nyáron a strandolók is.
Az Odera szennyezett vize miatt a lagúna jelentősen eleutrofizálódott, különösen a vas- és alumíniumszennyezés okozta az algák elszaporodását. A szennyezés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat.