Napjainkban a Szenátus (Franciaország) olyan téma, amely egyre aktuálisabbá vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szenátus (Franciaország) az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Szenátus (Franciaország) jelentős nyomot hagyott a minket körülvevő világgal való kapcsolatunkban. Ebben a cikkben a Szenátus (Franciaország)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mentális egészségre gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Szenátus (Franciaország) hogyan fejlődött az idők során, és hogyan érintette a világ különböző közösségeit és kultúráit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Szenátus (Franciaország) jelentőségét és következményeit a modern társadalomban.
Szenátus | |
Ország | Franciaország |
Típusa | A Francia Parlament felsőháza |
Létrehozva | 1859. április 28. |
A Szenátus elnöke | Gérard Larcher |
Politikai csoportok |
|
Szenátus weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenátus témájú médiaállományokat. |
A szenátus (franciául le Sénat) a kétkamarás francia parlamenti rendszer felsőháza, amely az alsóházat jelentő nemzetgyűléssel együtt alkotja a törvényhozó hatalmat. Az Ötödik Köztársaság alkotmányának 24. cikkelye értelmében területi alapon szerveződik. A szenátus székhelye a párizsi Luxembourg-palota.
A 2011-es megújítása óta 348 főből álló szenátus számtalan választási reformon ment keresztül. A 2003 július 30-án elfogadott 2003-697-es számú törvény értelmében a szenátorokat 150 000 elektor választja meg hat évre oly módon, hogy 2011-től a mandátumok felét háromévente megújítják.
A szenátusban az Ötödik Köztársaság megszületésétől kezdve a jobboldali és centrista erők voltak többségben, ám 2011-ben első alkalommal a baloldal abszolút többséget szerzett. 2014. október 1. óta a Szenátus elnöke Gérard Larcher.