Szerda
Ez a cikk a Szerda témával foglalkozik, amely felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét. A Szerda olyan téma, amely felkeltette az érdeklődést a mai társadalomban való relevanciája, a különböző területekre gyakorolt hatásai és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt. Ezen a vonalon a Szerda-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, kitérve annak eredetére, fejlődésére, jellemzőire, következményeire és lehetséges megoldásaira. Ezen kívül bemutatásra kerülnek a Szerda-hez kapcsolódó legújabb tanulmányok, szakértői vélemények és tapasztalatok, amelyek célja, hogy átfogó és gazdagító jövőképet adjanak a témában.
Szerda: a kedd és a csütörtök közé eső nap, a hét harmadik napja. (Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, ott a negyedik.)
Az elfogadott értelmezés szerint a magyar 'szerda' szó szláv eredetű. A szláv nyelvekben etimológiailag a 'közép' jelentésű szóra vezethető vissza, ami arra utal, hogy a hét közepe. Körmendi Ferenc ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy szerda szavunk a türk nyelvekben is megvan.
Az asztrológiában a szerdát a Merkúr bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Merkúr római istenhez (görög megfelelője Hermész) kötik.
A szerda más nyelvekben
Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét negyedik napja a szerda.
Újlatin nyelvekben
- olasz: mercoledì
- spanyol: miércoles
- francia: mercredi
- román: miercuri
- katalán: dimecres
Germán nyelvekben
- angol: Wednesday
- német: Mittwoch
- holland: woensdag
- svéd: onsdag
- norvég: onsdag
- dán: onsdag
Szláv nyelvekben
- orosz: среда
- bolgár: сряда
- lengyel: środa
- cseh: středa
- szlovák: streda
- horvát: srijeda
Jegyzetek
- ↑ "A (...) szerda szavunkat a szláv sreda=középső (nap) szóból eredeztetik, de itt is fenntartásaink vannak. A szerda szó az oszmán és belső-ázsiai török nyelvekben egyaránt parancs, a szerdár parancsoló jelentésű. Ezt a szót a magyarok átvehették még abban az időben valamelyik török néptől, amikor a vasárnap napnevünkben levő vásár szó átkerült az alán nyelvből, vagy később az avaroktól, s megfelelő értelemmel bírhat, éppúgy, mint a görögben a hét első napja, a Küriaké=Úr napja. A Kárpát-medencében a nagyszámú Szerdahely nevű település között több olyan lehet, mely a valamikori avar (katonai) parancsnokság helyét jelöli (hasonlóan a már tárgyalt Becsehely névhez), hiszen a középkori bizánci íróktól tudjuk, hogy a népvándorlás korában a katonai igazgatás ilyen parancsnokságokra volt alapozva. Mivel e napnévvel kapcsolatban még több tényt kívánunk feltárni, ennek eredményét máshol fogjuk részletesebben tárgyalni." http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm
