Toledo (Spanyolország)
A mai világban a Toledo (Spanyolország) olyan téma, amely a mindennapi élet minden területén nagy jelentőségűvé és relevanciára tett szert. A személyestől a szakmaion át a társadalmi szféráig a Toledo (Spanyolország) érdeklődési terület és állandó vita tárgyává vált. Hatását számos aspektusban érzékelték, ellentmondó véleményeket, elméleteket és kutatásokat generálva, amelyek igyekeznek teljes mértékben megérteni a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Toledo (Spanyolország) különböző aspektusaival fogunk foglalkozni, feltárva jelentését, következményeit és jövőbeli fejlődésének lehetséges útjait.
| Toledo | |||
 | |||
| Toledo látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Kasztília-La Mancha | ||
| Tartomány | Toledo tartomány | ||
| Comarca | Comarca de Toledo | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Toledo city | ||
| Polgármester | Milagros Tolón (PSOE, 2015–) | ||
| Irányítószám | 45001-45009 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 070 fő (2023) | ||
| Népsűrűség | 354,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 529 m | ||
| Terület | 232,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′Koordináták: é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′ | |||
| Toledo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toledo témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Toledo város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. A Toledói főegyházmegye székhelye, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Lakosainak száma 83 459 fő volt 2016-ban.
Toledót egyrészt úgy ismeretes, mint a három kultúra városa, mivel a Córdobai Kalifátus részekeként az uralkodó muszlimok mellett keresztények és zsidók is szabadon élhettek és alkothattak a városban, másrészt, mint a spanyol császárváros, mivel itt volt a székhelye I. Károly spanyol királynak, aki V. Károly néven német-római császár is volt, és kora egyik leghatalmasabb államférfija. A város neve a római kori Toletum névből származik, ami a klasszikus latin tollitum alakváltozata, melynek jelentése felemelkedett.
Több ismert arab és spanyol tudós és művész mellett itt alkotott El Greco világhírű görög festő is.
Fekvése
Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.
Éghajlat
A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy. Ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár, nem ritkán állandósul 40 fok feletti hőmérséklet. Télen nyílt égbolt alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet olykor -10 C fok közelébe zuhan, és havazás is előfordulhat. Kevés a csapadék, az is többnyire tavasszal és ősszel hull, így a növényzet szinte félsivatagi.
Történelme
Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, szvébek és vizigótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.
Műemlékek
- Katedrális, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90m magas.
- San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.
- Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco
- Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével
- Szent Bertalan-templom, középkori eredetű templom, később átépítették
- Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült.
- Galiana-palota: a 11. századból származik.
- Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne
- Alcázar. A 3.században Római palota volt; a 16. században királyi palotává építették át. A polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne.
- Középkori városkapuk
- Középkori hidak (Szent Márton híd)
Múzeumok
- Museo de Santa Cruz
- Casa-Museo de El Greco
- Museo Duque de Lerma
Népesség
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 44 400 | 69 450 | 75 533 | 78 618 | 82 489 | 84 019 | 83 459 | 84 282 | 85 449 | 86 070 |
| 1970 | 2001 | 2005 | 2007 | 2010 | 2012 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Jegyzetek
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ (2023. október 11.) „Alcázar de Toledo” (spanyol nyelven). Wikipedia, la enciclopedia libre.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Toledo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
