Városállam (politika)
A mai világban a Városállam (politika) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Városállam (politika) eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Városállam (politika) számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását, a mindennapi életre gyakorolt hatásait és relevanciáját különböző összefüggésekben. Függetlenül attól, hogy a Városállam (politika) személy, jelenség, történelmi esemény vagy bármilyen más téma, tanulmányozása és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik. A fogalmat először a 19. századi Angliában kezdték el használni, elsősorban az ókori és középkori városállamokra, mint amilyenek a görög poliszok vagy a középkori olasz városállamok.
Városállamokat mesterségesen is létrehoztak, például ilyen volt Danzig vagy Nyugat-Berlin. A 21. század legismertebb városállamai Monaco, Szingapúr és a Vatikán.
Modern városállamok
Függő területek
Jegyzetek
Források
- ↑ Városállam – kislexikon.hu: Városállam. Kislexikon. (Hozzáférés: 2012. április 12.) [Tiltott forrás?]
- ↑ City-state – britannica.com: City-state (politics). Britannica. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
- Casino Capitalism and Its Legitimacy Impact on the Politico-administrative State in Macau. Journal of Current Chinese Affairs, 2009. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
- Hong Kong in Honduras. The Economist, 2011. december 10. (Hozzáférés: 2012. április 12.)