Vót nyelv

A mai világban a Vót nyelv emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenése óta a Vót nyelv nagy hatást váltott ki különböző területeken, felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését és kíváncsiságát. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vót nyelv minden oldalát, a történetétől és fejlődésétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Átfogó elemzéssel igyekszünk megérteni, hogy a Vót nyelv milyen szerepet játszik életünkben, és hogyan alakította a valóságról alkotott képünket. A Vót nyelv eredetétől jelenlegi állapotáig továbbra is nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma, ezért érdemes részletesen tanulmányozni.

Vót nyelv
vaďďa ceeli
BeszélikOroszország
TerületLeningrádi terület
Beszélők száma21 (2020)
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád
   Finnugor nyelvek
    Finn-permi nyelvek
     Finn-volgai nyelvek
      Balti finn nyelvek
       Vót nyelv
Írásrendszerlatin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos-
Nyelvkódok
ISO 639-3vot
A Wikimédia Commons tartalmaz vaďďa ceeli témájú médiaállományokat.

A vót nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágának kihalás szélén álló tagja. Legközelebbi nyelvrokona az izsór nyelv, aminek egy korábban izolálódott nyelvjárása. Míg 1848-ban kb. 5 ezer volt a vótok száma, a lélekszámuk száz alá csökkent. 2005. december 24-i számában a The Economist azt írta, hogy már csak körülbelül 20 beszélője maradt. 1989-ben 62-en beszélték a nyelvet; a legfiatalabb 1930-ban született.

Számuk régebben tekintélyesebb lehetett, de a történelem folyamán egy részük Észtországba, más részük Lettországba került, s ott beolvadtak. A második világháború előtt még mintegy ötszázan beszélték a vótot a Finn-öböl déli partvidékén, de a háború szétszórta őket.

Számuk Oroszországban, a 2020-as népszámlálás szerint 21 fő. Főleg a Szentpétervári Területen élnek.

Jegyzetek

További információk