Ma a Wlislocki Henrik-ről szeretnénk beszélni, és arról, hogy milyen hatással volt a társadalomra az elmúlt években. A Wlislocki Henrik sokak érdeklődésének témája lett, mivel hatása a technológiától a divatig különböző területekre terjedt ki. Ebben a cikkben a Wlislocki Henrik-hez kapcsolódó néhány kulcsfontosságú szempontot fogunk megvizsgálni, beleértve a történetét, az idők folyamán történő fejlődését és a mai relevanciáját. Ezenkívül elemezzük, hogy a Wlislocki Henrik hogyan érintette a különböző ágazatokat, és hogyan váltott ki vitákat a modern társadalomban betöltött fontosságáról. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Wlislocki Henrik-ről és annak a mai világra gyakorolt hatásáról!
Wlislocki Henrik | |
Született | 1856. július 9. Brassó |
Elhunyt | 1907. február 19. (50 évesen) Betlenszentmiklós |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Wlislocki Henrik témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wlislocki Henrik (Heinrich Adalbert von Wlislocki; Brassó, 1856. július 9. – Betlenszentmiklós, 1907. február 19.) erdélyi nyelvész, fordító és etnográfus, tanár.
Lengyel adószedő és erdélyi szász szülők gyermeke. A brassói Johannes Honterus Gimnázium diákja volt.
1876-tól a Kolozsvári Egyetemen tanult, majd bölcseleti doktor lett. Apja halálát követően személyi nevelő volt, majd 1884-től rozsnyói tanár. 1887-ben Katona Lajos és Herrmann Antal közreműködésével megindította az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn című folyóiratot. 1897-től elborult elméje, s második felesége Fanny Dörfler magyartanár, folklorista ápolta. Nagy szegénységben hunyt el.
A cigányok életmódját és nyelvét tanulmányozta. Állását feladta és velük vándorolt, családtaggá lett. Cigány nőt vett feleségül, akitől később elvált. Emellett magyar, sokác, örmény, erdélyi román és szász folklórvizsgálatokat is végzett. Petőfi Sándor műveit fordította izlandi nyelvre, illetve Vajda János műveit németre.